Újra előkerül a kémakta

 

Másodfokon tárgyalják a titkosszolgák ügyét: Szilvásy György, Galambos Lajos és Laborcz Sándor a Gyurcsány-kormány alatt dolgozott, és mivel titkosszolgák voltak, a tárgyalás is titkos. Sajtóhírek szerint viszont – a politika is úgy akarja – megnyílhat az akta a nyilvánosság előtt.

Felülvizsgálták a Gyurcsány-kormány két volt titkosszolgálati vezetőjét és szakminiszterét érintő kémkedési ügy titkos minősítését, a dokumentációról már csak a titokgazda Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) illetékesének aláírása hiányzik.

A Fővárosi Ítélőtábla 25-én ítéletet hirdethet, immár második alkalommal másodfokon.

Kaposvár, 2016. szeptember 8. Szilvásy György, a Gyurcsány-kormány titokminisztere (b) és Galambos Lajos nyugállományú vezérőrnagy, a Nemzetbiztonsági Hivatal 2004 és 2007 közötti főigazgatója (b2), vádlottak hallgatják az ítéletet a kémkedéssel vádolt volt titkosszolgálati vezetők perében a Kaposvári Törvényszéken 2016. szeptember 8-án. A törvényszék felmentette a négy vádlottat. MTI Fotó: Sóki Tamás

Szilvásy György, a Gyurcsány-kormány titokminisztere (b) és Galambos Lajos nyugállományú vezérőrnagy, a Nemzetbiztonsági Hivatal 2004 és 2007 közötti főigazgatója (b2), vádlottak hallgatják az ítéletet a kémkedéssel vádolt volt titkosszolgálati vezetők perében a Kaposvári Törvényszéken 2016. szeptember 8-án. A törvényszék felmentette a négy vádlottat (MTI Fotó: Sóki Tamás)

A kiemelt közérdeklődésre számot tartó ügyben a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a vádlottak bűnösségének megállapítását és a büntetés kiszabását indítványozta.

Galambos Lajosra, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH, az Alkotmányvédelmi Hivatal jogelődje) egykori főigazgatójára letöltendő, Szilvásy György egykori titokminiszterre és Galambos utódjára, Laborc Sándorra felfüggesztett szabadságvesztést indítványozott a vádhatóság.

Katrein Ferenc, az NBH volt műveleti igazgatója az Indexnek korábban megerősítette, hogy 2007-ben Galambos Lajos lehetővé tette, hogy magukat bolgárnak mondó orosz titkosszolgák poligráfos vizsgálat alá vessenek aktív magyar titkosszolgálati középvezetőket az NBH-ban, azaz beengedte az orosz hírszerzőket a cég épületébe. Olyan sajtóhírek is megjelentek, amelyek szerint az oroszok nemcsak hazugságvizsgálatot végeztek, de hozzáférhettek az NBH számítógépes rendszeréhez is, így nemzetbiztonsági szempontból kényes információkhoz juthattak hozzá.

Nyilvánosságra kerülhetnek a részletek

Ifj. Balsai István az M1 Ma Reggel című műsorában szerdán azt mondta: ha a felügyeleti szerv a minősített adat védelméről szóló törvény alapján rábólint, akkor az ott meghatározott körben hozzák nyilvánosságra a részleteket.

Azt mérik össze, hogy a nemzetbiztonsági érdek, amely az adatok elzárásához fűződik, mennyiben konkurál azzal az érdekkel, amely az ügy nyilvánosságához fűződik – húzta alá.


Mint mondta, ha nem oroszokról lett volna szó, hanem valóban bolgár állampolgárokról, az ugyanúgy megvalósíthatja a kémkedés bűncselekményét, hiszen szövetséges ország is kémkedhet szövetséges országban. Aki Magyarországgal szemben hírszerző tevékenységet folytat, az követi el a bűncselekményt, ebben az esetben pedig a hírszerző tevékenység az lehetett, hogy olyan adatokhoz fértek hozzá ezek a vállalkozók, vagy alvállalkozók, amelyek már minősített adatok – fogalmazott.

Elmondta: a hazugságvizsgálat több kérdést felvet, hiszen egy általános munkaviszonyban jogellenesen számít, ám más szabályok vonatkoznak a nemzetbiztonsági szolgálatokra az akkor Nemzetbiztonsági Hivatalként működő testület esetén. A kérdés, mi volt az a központi érdek, amiért külföldi szakembereket kellett megbízni – fűzte hozzá.

Ifj. Balsai István arról is beszélt, hogy a felbujtás büntetőjogi értelemben azt jelenti, hogy  a felbujtó alakítja ki az elkövető szándékát. Itt a felbujtás az lehetett, hogy a miniszter engedélyezte a műveletet, mely alapján sor került a hazugságvizsgálatra.

A vádlottak, Laborc Sándor, az NBH volt főigazgatója, Püski László, a Zömök Kft. biztonsági cég vezetője, Szilvásy György, a Gyurcsány-kormány titokminisztere és Galambos Lajos, az NBH volt főigazgatója (háttal b-j) hallgatják Ruzsás Róbert dandártábornok, tanácselnök bírót (k) az úgynevezett kémügy másodfokú tárgyalásának ítélethirdetésén a Fővárosi Ítélőtábla tárgyalótermében 2015. június 6-án. A bíróság másodfokú végzésével megsemmisítette az elsőfokú, elmarasztaló ítéletet és új eljárásra utasított a Szilvásy György volt titokminiszter, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) két korábbi vezetője, valamint egy magánszemély ügyében kémkedés vádjával folyó büntetőperben. MTI Fotó: Bruzák Noémi

A vádlottak, Laborc Sándor, az NBH volt főigazgatója, Püski László, a Zömök Kft. biztonsági cég vezetője, Szilvásy György, a Gyurcsány-kormány titokminisztere és Galambos Lajos, az NBH volt főigazgatója (háttal b-j) hallgatják Ruzsás Róbert dandártábornok, tanácselnök bírót (k) az úgynevezett kémügy másodfokú tárgyalásának ítélethirdetésén a Fővárosi Ítélőtábla tárgyalótermében 2015. június 6-án. A bíróság másodfokú végzésével megsemmisítette az elsőfokú, elmarasztaló ítéletet és új eljárásra utasított a Szilvásy György volt titokminiszter, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) két korábbi vezetője, valamint egy magánszemély ügyében kémkedés vádjával folyó büntetőperben (MTI Fotó: Bruzák Noémi)

 

A jegyzőkönyvek nem pontosan azt tartalmazták, melyek élőben elhangoztak a tárgyalóteremben, ezért a megismétlés mellett döntött a másodfokú bíróság. Hogy mi eredményezte, hogy a debreceni törvényszéken elítélő ítélet született, a kaposvári törvényszéken pedig felmentő, csak akkor lehet megmondani, ha ismernénk az ügy részleteit.

A közelgő tárgyaláson is is fennáll a lehetőség, hogy hatályon kívül helyzzék az ügyet, vagy helyben hagyják a felmentő ítéletet, de el is ítélehetik a vádlottakat – utóbbi esetben joguk van egy másodfellebbezést előterjeszteni – fogalmazott Ifj. Balsai István.