Nem megy az ukrán a kárpátaljai gyerekeknek – próbál érvelni Kijev

 

A kijevi parlament által nemrég elfogadott új oktatási törvény végleges formája ugyan majd csak a kihirdetést követően lesz nyilvános, már eddig is nagy felháborodást keltettek azon passzusai, amelyek az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek saját anyanyelvükön történő oktatásának „reformjával” foglalkoznak.

Ukrajnán belül és a szomszédos országokban is tiltakozást váltott ki a kijevi parlament által elfogadott új oktatási törvény, amely bírálói szerint jelentősen megnyirbálja a nemzetiségeknek az anyanyelven történő tanuláshoz való szerzett jogait. A kijevi kormány ugyanakkor igyekszik úgy beállítani a jogszabályt, mintha az az ukrajnai oktatás európaivá reformálásának alapvető pillére volna.

Visszatér a 12 osztályos rendszer

Az ukrán sajtó eddigi beszámolói alapján – olvasható az MTI tudósítójának összefoglalójában – az egyik legfőbb változtatás az, hogy az eddigi 11 osztályos tankötelezettséget egy évvel meghosszabbítják, ezzel ismét bevezetve a 12 osztályos képzést. Ezt a törvény három részre bontja: az 1-4. osztályokat eleminek, az 5-9. osztályokat általánosnak, a 10-12-et pedig középfokúnak nevezi.

Gyerekek tanulnak a kárpátaljai Beregardón 2017. június 26-án (MTI Fotó: Mohai Balázs)

Gyerekek tanulnak a kárpátaljai Beregardón 2017. június 26-án (MTI Fotó: Mohai Balázs)

A kilencedik osztály után a diákok az úgynevezett akadémiai középiskola és szakiskola közül választhatnak. Az egyetemi oktatás struktúrája sajtóhírek szerint közeledni fog a nyugati rendszerhez: három év alap- és két év mesterképzés lesz. Jelenleg négyéves az alapképzés.

Lassan, de emelnék a pedagógusbéreket

A pedagógusok béremelése az oktatási miniszter tájékoztatása szerint 2023-ra fokozatosan elérheti a minimálbér háromszorosát (ez jelenleg 9600 hrivnya – mintegy 94 ezer forint).

A törvényjavaslat ezen felül előírja, hogy az általános, a közép- és a felsőfokú oktatás ingyenes a diákoknak, azt az államnak, illetve az önkormányzatnak kell finanszírozniuk. A törvény megkísérel az iskolai alapokba történő, gyakorlatilag kötelező szülői befizetések terén is rendet teremteni, hogy gátat szabjon az oktatási intézményekben tapasztalható korrupciónak.

Az előterjesztés kitér arra is, hogy milyen oktatást vár el a pedagógusoktól. Többek között egyfajta hazafiasságra való oktatást is előír, ennek mibenléte azonban nincs kifejtve az előterjesztésben.

Diák jegyzetel tanóra közben a nemzeti jelentőségű intézmények listájára felkerült Munkácsi Szent István Katolikus Líceumban, amely 2001-ben nyitotta meg kapuit. A Kárpátalja egész területéről érkező diákok felvétele nincs felekezethez kötve. Az intézmény szakiránya az informatika, az angol és a német nyelv emelt szintű oktatása, ezt segítik a korszerűen felszerelt számítógép- és idegennyelv-szaktantermek. A líceum keretein belül turisztikai szakkollégium is működik. Kárpátaljáról a magyarság megmaradását és fejlődését szolgáló tizenkét oktatási és művelődési intézmény került fel a nemzeti jelentőségű intézmények listájára 2012 februárjában. A felvétel 2012. március 12-én készült.MTI Fotó: Nemes János

Diák jegyzetel tanóra közben a nemzeti jelentőségű intézmények listájára felkerült Munkácsi Szent István Katolikus Líceumban, amely 2001-ben nyitotta meg kapuit. MTI Fotó: Nemes János

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az M1-en „szégyennek és gyalázatnak” nevezte az ukrán oktatási törvény módosítását, különösen azután, hogy a magyar kormány támogatta Ukrajna európai törekvéseit. Az oktatási törvény elfogadása másként nem értékelhető, mint Magyarország „hátba szúrása” – fűzte hozzá.


Alapvető nyelv az ukrán

A törvény 7. fejezete az, ami kiváltotta a szomszédos országok, így Magyarország, Románia, Lengyelország, Moldova és Oroszország rosszallását. Ez a cikkely foglalkozik ugyanis az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek saját anyanyelvükön történő oktatásának „reformjával”.

A jogszabály szerint az oktatás nyelve Ukrajnában alapvetően az ukrán és a nemzetiségek számára csak egyes csoportokban, illetve osztályokban lehetséges az anyanyelven történő oktatás az óvodákban és az iskola első négy osztályában. A felsőbb osztályokban már áttérést ír elő a törvény az ukrán nyelvű oktatásra valamennyi tantárgyban.

MTI Fotó: Balázs Attila

MTI Fotó: Balázs Attila

Egy kiskaput nyitva hagy a törvény: a felsőbb osztályokban két vagy több tantárgy oktatható nem ukrán, hanem angol vagy más európai uniós tagország nyelvén.

A fenti, nemzeti kisebbségeket érintő passzus a 2020-ban első osztályosokká váló diákokat érintené először.

Nem megy az ukrán a gyerekeknek

Az ukrán oktatási minisztérium az MTI kijevi tudósítója által írásban feltett kérdésekre válaszolva visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint a törvény sértené az ukrán alkotmányt, illetve ellentétes lenne az Európa Tanács nemzeti kisebbségi jogokra vonatkozó ajánlásaival.

A tárca sajtószolgálata a válaszában rámutatott, hogy tavaly a hivatalos statisztika szerint Kárpátalja megyében a diákok több mint 36 százaléka 1-3-as szinten tudott csak teljesíteni az ukrán nyelvből a 12 fokozatú osztályzási rendszerben, amelyben az 4-es még bukást jelent. A legrosszabb eredményt a beregszászi járásban mérték, ahol a diákok 75 százaléka kapott 1-3 közötti osztályzatot.

Gyerekek tanulnak a kárpátaljai Beregardón 2017. június 26-án (MTI Fotó: Mohai Balázs)

Gyerekek tanulnak a kárpátaljai Beregardón 2017. június 26-án (MTI Fotó: Mohai Balázs)

A minisztérium állítja, hogy az új oktatási törvénnyel éppen azt akarják elősegíteni, hogy a kisebbségi, köztük a magyar nemzetiségű gyermekeknek az ukrán gyerekekével egyenlő esélyük legyen a felsőoktatási képzésben való részvételre és a munkába állásra.

A meccs még nincs lejátszva?

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, Brenzovics László szerint az ukrán oktatási törvénymódosítás nem csak jogi, de pedagógiai kérdéseket is felvet. Úgy gondolja, hogy előfordulhat: Petro Porosenko ukrán államfő külföldi nyomásra meghátrálhat – írta a Magyar Idők.

Elmondta, Petro Porosenko megfontolja majd a külföldi kormányok és a nemzetközi szervezetek kérését is, megvizsgáltatja a törvényt saját jogászaival, hogy megfelel-e az alkotmánynak, de a közvéleményt is figyelembe veszi. Vannak lehetőségei, de politikailag sajnos mind a nyelvi, mind az oktatási kérdés érzékeny téma Ukrajnában.

A törvény pontos tartalma, végleges szövege csak a hivatalos közlönyben történő kihirdetése nyomán lesz nyilvános, ám az ukrán parlament honlapján hozzáférhető legfrissebb – július 10-ei keltezésű, több mint 120 oldalas – előterjesztés már közel állhat a törvényhozás által jóváhagyott jogszabályhoz. Feltételezhető azonban, hogy az elfogadáskor néhány módosítás még bekerült a törvénybe.