A Corvinus díszdoktora lett a horvát államfő

 

Doctor honoris causa, azaz díszdoktori címet adományozott a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) Kolinda Grabar-Kitarovic horvát köztársasági elnöknek, a NATO korábbi főtitkárhelyettesének kedden.

A fővárosi ünnepségen a szomszédos ország államfője angol nyelvű beszédében kijelentette, az elismerés arra kötelezi, hogy tudományos és politikai munkásságát egyaránt folytassa. Jobb jövőt kell teremteni a fiatalabb generációk számára – mondta, kiemelve a fenntartható fejlődés és a válságkezelés fontosságát.

Felidézte, hogy Magyarországnak és Horvátországnak hosszú közös történelme van, amelynek Mátyás király is a része. Az uralkodó hatékony védelmi rendszert épített ki, eredményes vezető volt – jelentette ki. Megjegyezte: Mátyás király idegen nyelveket beszélt, könyveket gyűjtött, udvara a humanizmus erős központja volt.


A Corvinus díszdoktorává avatták a horvát államfőt

A közös történelem összeköti Magyarországot és Horvátországot – mondta Kolinda Grabar-Kitarovic. Kitért arra is, hogy mindkét állam tagja az Európai Uniónak (EU) és a Három Tenger Kezdeményezésnek.

Úgy vélekedett, hogy még erősebb európai és transzatlanti közösségre van szükség, szoros együttműködéssel nagyobb sikert lehet elérni.

Jelentős a különbség az unió régióinak gazdasági teljesítménye között – jelezte, hozzáfűzve: céljuk, hogy erősítsék a kohéziót az EU-ban. Infrastrukturális beruházásokról, utak, energiavezetékek létesítéséről beszélt.

Azt mondta, ha Európa bármit is tanult a migrációs hullámból, az az együttműködés szükségessége.

Kolinda Grabar-Kitarovic világszerte elismert egyetemnek nevezte a BCE-t.

Lánczi András, a felsőoktatási intézmény rektora a politikus életútját ismertetve jelezte, hogy a 2015 elején beiktatott köztársasági elnök Horvátország első női államfője az 1990-ben megtartott első többpárti választás óta.

Kolinda Grabar-Kitarovic keményen dolgozott, hogy fenntartsa és ápolja a magyar-horvát kapcsolatokat – emelte ki, megjegyezve: a politikus a konfliktusok helyett a közös kötelékekre, a közép-európaiságra összpontosítva hozzájárult az együttműködés megerősítéséhez.

Kolinda Grabar-Kitarovic nagy szerepet játszott a horvátok EU-tagságáról szóló tárgyalások során – hangsúlyozta Lánczi András.

Szavai szerint Magyarország és Horvátország többet akar tanulni egymástól. A két államnak, amely osztozik a történelmén és a hagyományain, az akadémiai együttműködés szorosabbra fűzésével is példát kellene mutatnia – jelentette ki.

A rendezvényről szóló sajtóközleményben azt írták, hogy a BCE doctor honoris causa kitüntetése a nemzetközileg jelentős politikai és közéleti tevékenység, a tudományos és kulturális kiválóság elismeréseként adható. A felsőoktatási intézmény szenátusa március 28-án döntött arról, hogy díszdoktori címet adományoz Kolinda Grabar-Kitarovicnak.

A politikus 2003 és 2005 között az ország európai integrációs minisztere volt, majd 2005-től 2008-ig külügy- és európai integrációs miniszter. Mandátuma alatt legfőbb céljaként azt tűzte ki, hogy az euroatlanti integráció útján vezesse a köztársaságot, ő volt a horvátok európai uniós csatlakozásáról tárgyaló delegáció vezetője is – idézték fel.

Kolinda Grabar-Kitarovic kiemelten szorgalmazza a közép-európai nemzetek együttműködését. Házigazdája volt az Adriai-, a Balti- és a Fekete-tenger között elhelyezkedő tizenkét európai ország Három Tenger Kezdeményezése első államfői találkozójának.

Köztársasági elnöki, politikai tevékenységén túl a tudomány iránti elköteleződése szintén példaértékű – írták, hozzátéve: több neves egyetem képzésén is részt vett (Bécsi Diplomata Akadémia, George Washington Egyetem, Harvard Egyetem).

A díszdoktori cím adományozása összefügg a BCE azon törekvésével, hogy oktatási-kutatási központként tovább erősítse a két ország, valamint a közép-európai tudományosság együttműködését, eredményességét – olvasható a közleményben.