Kilenc magyar állampolgár tartózkodik St. Martin szigetén, amelyet komoly természeti csapás ért – tájékoztatott Szijjártó Péter külügyminiszter a Karibi-térséget sújtó hurrikánnal kapcsolatban.
Szijjártó Péter elmondta: a magyarok szeretnék elhagyni a szigetet, ezért utasítást adott a mielőbbi evakuálására, ám ez nem könnyű feladat, mivel az infrastruktúra és kommunikációs lehetőségek is megcsappantak.
A legfrissebb hivatalos közlés szerint csak katonai repülőgépek szállhatnak le a területen és a kommunikáció is akadozik: ennek ellenére folyamatos kapcsolatban állnak hat magyar állampolgárra, hármukkal pedig családjukon keresztül – tette hozzá.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. MTI Fotó: Balogh Zoltán
Mint mondta, a kormány kapcsolatban áll a holland és az amerikai válságközpontokkal is, ám ők egyelőre saját állampolgáraik evakuálásával vannak elfoglalva.
Szijjártó Péter utasítást adott repülőgép bérlésre is, ami ez sem egyszerű feladat; egy dominikai társasaggal ugyanakkor előzetes megállapodást kötöttek és amennyiben a társaság engedélyt kap a leszállásra, akkor el tudják hozni a magyarokat a szigetről – tette hozzá.
Gyalázatos az ukrán oktatási törvény
Az a kötelességünk, hogy megvédjük a magyar embereket, éljenek Magyarországon, a határon túl, vagy akár több ezer kilométerre – jelentette ki Szijjártó Péter
Szijjártó Péter beszélt az Ukrajnában elfogadott oktatási törvényről is: mint mondta, telefonon egyeztetett Brenzovics Lászlóval, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökével a további lépésekről az ukrán oktatási törvény ügyében. Leszögezte: az elmúlt több mint fél esztendőben minden kétoldalú magyar-ukrán tárgyalás fő pontja az ukrajnai törvénymódosítások kérdése volt. Ezt a kérdést a külügyminiszternek és az ukrán elnöknek számtalanszor felvetették, multilaterális tárgyalásokon is.
Hozzátette: szégyenteljesnek és gyalázatosnak tartják az új ukrán oktatási törvényt, mely az európai értékekkel és jogszabályokkal összeférhetetlen módon drasztikusan korlátozza a kisebbségek, így a magyar nemzeti közösség hozzáférését az anyanyelvű oktatáshoz.
A tárca vezetője közölte: levélben fordul intézkedést sürgetve az EBESZ főtitkárához, nemzeti kisebbségi főbiztosához és az EBESZ soros elnökéhez, illetve intézkedést sürget az ENSZ emberi jogi főbiztosánál és az Európa Tanács főtitkáránál, valamint az Európai Unió szomszédságpolitikáért és csatlakozási tárgyalásokért felelős biztosánál is.
Ukrajna hátba szúrta Magyarországot – húzta alá a külügyminiszter.
Magyarország nem támogatja Románia OECD-tagságát
A marosvásárhelyi iskola ügyéről Szijjártó Péter azt mondta: pozitívan értékelik a román kormányfő és a román kormánypárt elnökének hozzáállását, de látni kell, hogy az intézkedések nyomán azt sikerült elérni, hogy ennek a katolikus magyar iskolának a diákjai a jövőben is magyar iskolában járhatnak, ám a katolikus magyar iskola gyakorlatilag megszűnt.
Ennek az ügynek megnyugtató rendezése nem történt meg – fűzte hozzá.
Továbbra is minden erőnkkel támogatjuk a marosvásárhelyi magyarokat abban, hogy a katolikus magyar iskola újra tudjon indulni, ehhez a megfelelő jogi, közigazgatási javaslatokat a magyarok és a katolikus egyház megteszi – mondta a miniszter.
Míg ez a kérdés nem oldódik meg, Magyarország nem tudja támogatni Románia OECD-tagságát – jelentette ki Szijjártó Péter, hozzátéve, hogy figyelembe veszik a két ország közötti, rendkívül dinamikusan fejlődő gazdasági együttműködést, mely sikertörténet, de nem engedhetik meg, hogy az európai értékekkel és jogszabályokkal szembemenő módon a magyar nemzeti közösséget ilyen durva sérelem érje egy szomszédos országban.
Nem lesz váltás
Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy a kormány továbbra sem változtat bevándorláspolitikáján, ugyanis rossznak és veszélyesnek tartják az illegális bevándorlást, illetve a kötelező betelpítési kvóták bevezetését is. Kitartanak azon álláspont mellett, hogy az Európai Bíróság döntése Magyarországot jelenleg semmire sem kötelezi – tette hozzá.
