Tüsszentéssel szavaznak az afrikai vadkutyák

 

Az afrikai vadkutyák friss megfigyelések szerint tüsszentéssel hoznak döntéseket a falkával kapcsolatban. A nemzetközi kutatócsapat a Botswanai Ragadozóvédelmi Alapítványnál élő kutyákat vette szemügyre.

Az afrikai vadkutyák (Lycaon pictus) valamikor nagy számban megtalálhatóak voltak a szubszaharai régió hegyvidékeitől egészen Afrika sivatagos területeiig, de mára veszélyeztetetté váltak. A háziasított kutyák eme falkában élő rokonainak azonban vannak még állományai Botswanában, ahol Neil Jordan (Új-Dél-Walesi Egyetem) és csapata tanulmányozhatta őket.

A kutató szerint ma már egyre ritkább a több órányi terepi megfigyelés, de esetükben kifizetődött. A hosszú várakozások – amíg az állatok pihentek -, majd a vadászatot megelőző mozgolódások során észlelte először a lehetséges kapcsolatot tüsszentés és megindulás között.

A szokatlan elmélet tesztelésére a vadkutyák öt falkájától gyűjtöttek be adatokat 2014 júniusa és 2015 májusa között az Okavango deltájában található Moremi rezervátumban és környékén. Mindegyik falkában legalább egy állatot rádiósnyakörvvel láttak el, ami lehetővé tette követésüket.

Afrikai vadkutya vadászat közben. (Fotó: AFP)

Afrikai vadkutya vadászat közben. (Fotó: AFP)

A közvetlen megfigyelések és videofelvételek alapján 68 „társas összejövetelt” dokumentáltak az öt falkában. Eme gyülekezők folyamán lépnek egymással kapcsolatba az állatok. Az adatok megerősítették Jordan gyanúját: minél több tüsszentés hangzott fel, annál valószínűbb volt, hogy az adott falka nekilódul, és vadászni kezd. Jordan úgy hiszi, a tüsszentés egyfajta szavazási rendszerként működik.

A Proceedings of the Royal Society B folyóiratban közzétett tanulmány azt sugallja, hogy a vadkutyák nem egyszerűen csak légútjaikat tisztítják a tüsszentéssel.

Reena Walker (Brown Egyetem) a kutatás vezetője a Seekernek kifejtette, vannak bizonyítékok, amelyek alátámasztják, hogy a háziasított kutyák tüsszentenek, amikor izgatottak vagy idegesek. Szavai szerint a lihegés, a fújtatás és a tüsszentés olyan jelzések, amelyeket megfigyeltek már kutyáknál, prérifarkasoknál és sakáloknál: a jelek szerint a levegő beszívásával és kifújásával adnak hangot érzelmi állapotuknak.

Tehát a tüsszentés, mint jelzés kimutatása az afrikai vadkutyáknál belefér a kutyaféléknél megfigyelt kommunikációs eszközök csoportjába, de ez az első alkalom, hogy csoportos döntési folyamat során alkalmazott jelzésként dokumentálják – tette hozzá.

Afrikai vadkutyák Dél-Afrikában. (Fotó: AFP)

Afrikai vadkutyák Dél-Afrikában. (Fotó: AFP)

Andrew King (Swansea Egyetem), a vizsgálat társszerzője hozzátette, a tüsszentések mintha a határozatképességet reprezentálnák: el kell érniük egy bizonyos küszöböt, hogy a falka felcihelődjön.

Az afrikai vadkutyáknál a tüsszentés demokratikus szavazáshoz hasonlít, a falkában minden egyed részt vehet benne és voksolhat. Viszont, olybá tűnik, hogy a rendszer nem mindig igazságos. A kutatók észrevették, hogy ha az adott falkában a domináns hím vagy nőstény tüsszentett, kevés további tüsszentésre volt szükség, mielőtt megindultak volna. Walker szavai szerint viszont, ha a domináns páros nem vett részt a szavazásban, több tüsszentés – megközelítőleg tízre – szükségeltetett a vadászat megkezdéséhez.

A kutatók egyelőre nem biztosak benne, hogy a domináns vagy alárendelt vadkutyák tüsszentései akusztikusan eltérnek-e, mint ahogyan az is rejtély, hogyan állapítják meg a falkában a hierarchiát. A jelek szerint az életkor szerepet játszik ebben, a fiatalabb egyedek általában dominánsabbak.

A tüsszentés meglepően fontos jelzés az állatvilágban. Más állatfajoknál és az embernél is megfigyelték, hogy az ásításhoz hasonlóan ragadós lehet. Egyelőre nem tudni, mi ennek az oka, de ezek a tevékenységek védelmet nyújthatnak bizonyos egészségügyi problémák, úgymint a csökkent oxigénmennyiség vagy a levegőben terjedő por ellen. Ezenfelül elősegíthetik a szociális élőlények között az empátia kifejlődését és az egymáshoz kötődés létrejöttét.

Az afrikai vadkutyák életben maradását sokszor az ember-állat konfliktus veszélyezteti. Példának okáért a tanyák táplálékforrásai – az emberi fogyasztásra tenyésztett állatok – vonzzák a vadkutyákat, ami problémákhoz vezet.