A vártnál magasabb az infláció

 

Magasabb lett - igaz minimálisan - a vártnál az augusztusi infláció. Az árak átlagosan 2,6 százalékkal nőttek: a legnagyobb mértékben a dohányáruk és az üzemanyagok árai emelkedtek.

Átlagosan 2,6 százalékkal magasabbak voltakfogyasztói árak augusztusban, mint egy évvel korábban, júliushoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,1 százalékkal nőttek – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken. A szezonálisan kiigazított éves maginfláció 2,8 százalékosra emelkedett augusztusban a júliusi 2,6 százalékról.  Az első nyolc hónapban 2,4 százalékkal nőttek a fogyasztói árak a múlt év azonos időszakához mérve.

Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője elmondta: a legnagyobb, 8,9 százalékos drágulás a dohányáruknál volt, elsősorban a jövedéki adó változása miatt. A járműüzemanyagok árában is jelentős, 5,8 százalékos emelkedést mértek – tette hozzá.

inflációs radar -ksh

A KSH közölte: az élelmiszerek ára 3,2 százalékkal emelkedett, ezen belül a vaj, vajkrémé 12,5, a sajté 10,8, a sertéshúsé 9,9, a párizsi, kolbászé 7,0, a kávéé 6,2, a cukoré és a kenyéré 5,3 százalékkal. A baromfihús ára 14,5 százalékkal csökkent. A legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk drágultak, átlagosan 5,8 százalékkal.

Az egyéb cikkek (gyógyszerek, járműüzemanyagok, illetve lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek) ára átlagosan 3,3, ezen belül a járműüzemanyagoké 5,8 százalékkal nőtt. A szolgáltatások ára 1,8, a háztartási energiáé 0,7 százalékkal emelkedett, ez utóbbin belül a tűzifa 6,1 százalékkal drágult, míg az elektromos energia, vezetékes gáz és távfűtés ára nem változott. A ruházkodási cikkekért 0,3 százalékkal kellett többet fizetni. A tartós fogyasztási cikkek 0,1 százalékkal kevesebbe kerültek.

Nemzeti dohánybolt

A legnagyobb mértékben a dohánytermékek ára emelkedett Fotó: MTI

Egy hónap alatt, 2017. júliushoz viszonyítva:

  • A fogyasztói árak átlagosan 0,1 százalékkal nőttek. Az élelmiszerek ára 0,5 százalékkal csökkent, ami meghatározóan az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 6,6 százalékos árcsökkenésének következménye. (E csoport nélkül számítva az élelmiszerek ára átlagosan 0,3 százalékal emelkedett.)
  • A vaj, vajkrém 3,4, a sajt 0,8, az étolaj 0,6 százalékkal drágult.
  • A fogyasztási főcsoportok közül a legnagyobb mértékben, 0,7 százalékkal a szeszes italok, dohányáruk ára nőtt.
  • Az egyéb cikkek ára átlagosan 0,6, ezen belül a járműüzemanyagoké 1,2 százalékkal lett magasabb.
  • A tartós fogyasztási cikkekért és a szolgáltatásokért átlagosan 0,1 százalékkal kellett többet fizetni.
  • A háztartási energia ára nem változott.
  • A nyári kiárusítások következtében a ruházkodási cikkekért 1,3 százalékkal kevesebbet kellett fizetni

Idén január–augusztusban az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak átlagosan 2,4 százalékkal nőttek.

Nőtt a fogyasztói árak növekedési üteme

A várakozásokat kissé meghaladóan, augusztusban 2,6 százalékra emelkedett a fogyasztói árak növekedési üteme az előző havi 2,1 százalékról. A maginfláció 2,8 százalékra emelkedett, ami részben tükrözi az élénkülő belső keresletet, de leginkább a dohánytermékek jövedéki adóemelését, valamint a tej- és tejtermékek régiós és európai árnövekedési ciklusát tükrözi, ezektől megszűrve két százalék közelében lenne a maginfláció, ami  így továbbra is elmarad a három százalékos inflációs céltól – reagált a KSH adataira küldöm Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője.

Infláció - Suppan

Suppan gergely kiemelte: az infláció emelkedését elsősorban az üzemanyagárak alakulása befolyásolta. Míg egy évvel ezelőtt éppen csökkentek az üzemanyagárak, így alacsonyabb szintre került a bázis, idén augusztusban kissé emelkedtek az üzemanyagárak, így az éves szintű növekedés nagyobb lett. A meglepetést a dohánytermékek további emelkedése okozta, a többi termékkörben az áremelkedések – és egyes esetekben csökkenések – megfeleltek a várakozásoknak.

Az év hátralevő részében a jelenlegi szint körül ingadozhat az infláció, az év végére az üzemanyagok magas decemberi bázisára miatt visszasüllyedhet 2,5 százalék alá. Így idén éves átlagban 2,4 százalékos inflációra számítunk, azonban a gyorsuló belső kereslet és a bérköltségek növekedése miatt az infláció nagyobb gyorsulást is mutathat. Ezzel szemben a tartósan alacsony olajárak és az erősebb forint fékezheti az árak emelkedését. Jövő év elején az idei áfa csökkentések elmúló hatását ellensúlyozza további termékekre és szolgáltatásokra bevezetni tervezett áfa csökkentések, valamint az üzemanyagárak idei év eleji magas bázisa, így az infláció két százalék közelébe süllyedhet, azonban év közben az infláció már fokozatosan megközelítheti, a jövő év negyedik negyedévétől pedig meg is haladhatja a három százalékos inflációs célt, éves átlagban pedig 2,7 százalék lehet az infláció jövőre.

Maradnak a monetáris kondíciók

A jövő évi inflációra lefelé mutató kockázatot jelenthet a háztartási energiaárak esetleges csökkentése. Emiatt az MNB egyelőre középtávon nem kényszerül a monetáris kondíciók szigorítására, így a Monetáris Tanács továbbra is hangsúlyozhatja, hogy kész további nem-konvencionális eszközök használatára az inflációs kilátások miatt, így a következő kamatdöntő ülésen további nem-konvencionális lépésre kerülhet sor, elsősorban a három hónapos betéti állomány további szűkítésével.