A Bajnai-féle utat járhatja be Botka is

 

Szinte kísérteties a hasonlóság a 2013-as és a jelenlegi politikai helyzet között Kiszelly Zoltán politológus szerint. A hirado.hu-nak úgy fogalmazott: az ellenzék vagy az összefogástól, vagy a választási rendszer megváltoztatásától remélne sikereket.

Halotti görbék

Ha a mostani közvélemény-kutatásokat nézzük, ugyanazt látjuk, amit 2013-ban, az előző választásokat megelőzően: a Fidesz utcahosszal vezet, stabil a többséggel, míg a másik térfél népszerűségi diagramjain vízszintes vonalakat látunk. „Akár a halotti görbék”: alig változik az ellenzéki pártok támogatottsága – emelte egymás mellé a két választást megelőző időszakot Kiszelly Zoltán politológus, a Századvég Politikai Iskola tanára.

A szakértő szerint más szempontból is felfedezhető hasonlóság a 2013-as és a 2017-es helyzetet illetően. Ugyanúgy kudarcot vallott Bajnai Gordon az előző választási ciklusban, ahogyan Botka László miniszterelnök-jelölt néhány hónapja, amikor a bizonytalanok, illetve a más pártokra szavazók köréből próbálták követőik számát emelni.

Bajnai és Botka is próbálkozott

Bajnai Gordon annak idején azt gondolta, hogy ha a meglévő ellenzéki pártok nem tudnak hasznot húzni a bizonytalanok nagy számából (amely törvényszerűen a frissen felállt kormány első intézkedései után erősödik meg), akkor egy új „erőnek” kell ezt megtennie. Bajnai tervét kezdetben siker koronázta, ám aztán elmúlt a csoda – részletezte Kiszelly Zoltán –, és pártja, az Együtt PM támogatottsága is vízszintes vonallá változott.

Bajnai Gordon volt miniszterelnök, az Együtt-PM szövetség vezetője (b) és Botka László, Szeged szocialista polgármestere kezet fog az Összefogás választási fórumán a szegedi Tisza szállóban 2014. február 26-án. MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

Bajnai Gordon volt miniszterelnök, az Együtt-PM szövetség vezetője (b) és Botka László, Szeged szocialista polgármestere kezet fog az Összefogás választási fórumán a szegedi Tisza szállóban 2014. február 26-án. MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

A helyzet most is hasonló a politológus szerint. Botka László is azzal próbálkozott – azt ígérte –, hogy egymillió új szavazót hoz a bizonytalanok közül, vagy más pártok táborából. A Jobbik is ezzel próbálkozik – tette hozzá zárójelben Kiszelly.

A választások előtt természetes, hogy új szervezetek, pártok alakulnak, új médiumok jelennek meg, ez a demokrácia része. A probléma azokkal van, akik, miközben civileknek mondják magukat, „kőkemény politikai programot hajtanak végre” – fogalmazott Kiszelly Zoltán. „Azokat tartom álcivilnek – mondta, példaként hozva a 444.hu-t – , akik nem azt mondják, hogy szeretnénk indulni a választáson, ez a programunk, hanem újságírónak, civil aktivistának mondják magukat, ugyanakkor beleavatkoznak a politikába. Mint például a kvótanépszavazáskor, amikor különféle álcivil szervezetek a szavazási bojkottjára szólítottak fel”.

Ám ahogy Bajnai kudarcot vallott ebben és végül az MSZP-vel kellett kiegyeznie, úgy Botkának sem sikerült új szavazókat hoznia, sőt, a meglévő tábor is csökkent valamelyest.

Vagyis 2017-ben ott tartanak, ahol jó néhány évvel ezelőtt: valamiféle összefogást kell összehozni, amelyben a együttműködnek a népszerűtlenné vált „régi” politikusok és pártok, valamint az úgynevezett új erők – mondta Kiszelly Zoltán.

Gulyás is a bizonytalanokra aspirál

Új erőként jelent meg a közelmúltban Gulyás Márton Közös Ország Mozgalma is, amely a választási rendszer reformjáért küzd. Gulyás szerveződése – hívja fel a figyelmet a politológus – a fiatalokat és a bizonytalanokat próbálja megszólítani.

Fontos különbség azonban – például – Bajnai Gordon és Gulyás Márton között, hogy míg az előbbi miniszterelnök akart lenni, addig a fiatalembernek jóval kisebb az ambíciója. Ő most „Haraszti Miklós és a fővárosi liberális értelmiség által felvetett ötletet, vagyis a választási rendszer arányosítását szeretné megzenésíteni” – szögezte le a politológus, aki szerint Gulyás próbál nagyobb figyelmet keríteni ennek a követelésnek és az ellenzéki parlamenti pártokat próbálja a Haraszti-féle ötlet mögé felsorakoztatni.

Schilling hiába vetkőzött kisgatyára

Hozzátette: Haraszti Miklós (valamikori SZDSZ-alapító – a szerk.) már „körbehaknizta a médiát azzal, hogy arányosítani kell a választási rendszert”, és ezzel – mint fogalmazott – beismerték, hogy szerintük más eszközzel nem tudnák megakadályozni a Fidesz parlamenti többségét.

Kiszelly szerint Haraszti Miklósra „a kutya sem figyelt”, aztán a krétakörös Shilling Árpád is kisgatyára és papucsra vetkőzött, beállt Haraszti mögé – hasztalanul. Ekkor jött Gulyás Márton provokációja, „bár ő nem médiaszámot vezetett elő, hanem tettestársával festékespatront dobott a Sándor-palotára, és a 72 órás vizsgálati fogságát használta fel arra, hogy mártírrá stilizálja magát” – idézte fel a politológus.

Kiszelly szerint vélelmezhető, hogy Gulyás szándéka ezzel a kezdeti „lépéssel” az volt, hogy „ezt az elhalt, a pártok által nem támogatott választásireform-követelést visszaemelje a politika napirendjére”, a mozgalom támogatói pedig azok a csoportok és érdekkörök, amelyek nem érdekeltek a Fidesz következő győzelmében.