Így előzhető meg a méhnyakrák kialakulása!

 

A méhnyakrák korai felismerésében komoly problémát jelent, hogy a betegség általában sokáig nem okoz észrevehető tüneteket.

Amit tudni illik
A méhnyakrák az emlőrák után a női szervezet második leggyakoribb rosszindulatú daganata. Az esetek döntő többsége nemileg aktív korban alakul ki. A méhnyakrák kialakulásának pontos okai nem ismertek.
Azonban az orvostudomány ennél a ráktípusnál mégis sok, jól körülhatárolható olyan okot tud felsorolni, amelyek elősegíthetik a betegség kialakulását.

A legfontosabb kockázati tényezők között szerepel a humán papillómavírus (HPV) fertőzés, a dohányzás és a gyakori genitális gyulladás.

Budapest, 2011. január 25. Rabóczki Marietta nőgyógyász (k) méhnyakrák elleni védőoltást ad be egy lánynak a Szent Imre Kórházban. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet és a vakcinát gyártó GlaxoSmithKline vállalat 300, a vörösiszap-katasztrófa, valamint az árvíz sújtotta területeken élő serdülő lány számára ajánlott fel oltóanyagot az Európai Méhnyakrák Megelőzési Hét alkalmából, akik közül tízen kapták meg az oltást a kórházban rendezett figyelemfelhívó eseményen. MTI Fotó: Kovács Tamás

Rabóczki Marietta nőgyógyász (k) méhnyakrák elleni védőoltást ad be egy lánynak a Szent Imre Kórházban.  (MTI Fotó: Kovács Tamás)

Miután a méhnyakrákos megbetegedések jelentős részét a HPV fertőzés okozza az egyik legbiztosabb védekezési mód a vírus elleni védőoltás. A védőoltás az immunrendszert készíti fel a leggyakoribb rákkeltő HPV típusok okozta fertőzések kivédésére.
Sajnos a beoltottakkal is előfordulhat, hogy egy ennek ellenére egy kevésbé gyakori rákkeltő vírussal fertőződnek meg, így – monogám párkapcsolat esetén is – évente vegyünk részt méhnyakrák-szűrésén. A rákszűrés célja a méhnyakrák korai, “0″ stádiumban” való felismerése.