„Szerencse fel!” – Újabb emléket állítottak a mecseki szén- és uránbányászatnak

 

Őrizni az emlékeket: ezt tűzte ki célul a Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány, amikor a kilencvenes években felszámolták a Mecsekben a kétszáz éves múltra visszatekintő szénbányászatot, majd ezt követően megszüntették az uránérc kitermelését is – hangzott el a Kossuth Rádió Közelről című műsorában.

Az alapítvány tudományos igényű kutatást is folytatva, számos emléket állított az egykori bányászatnak. Nekik köszönhető, egyebek mellett, a pécsi Ágoston téri központi szén és uránbányászati emlékmű is.

Sokakban még elevenen él a függőleges aknák emléke

A Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány több mint másfél évtizede dolgozik a mecseki szén- és uránbányászat hagyományainak megőrzésén. Az ő kezdeményezésüknek köszönhetően jött létre az Ágoston téri központi emlékmű, amelyet több lépésben informatív táblákkal egészítenek ki.

Pécs, 1997. szeptember 26. Bányászok tolják \”Az utolsó érces csillét\” a pécsi uránbányában, ahol ezen a napon befejeződött a termelés. MTI Fotó: Kálmándy Ferenc

A tavaly felavatott első ütem a bányászat legjellegzetesebb, sok pécsi emlékeiben elevenen élő építményeinek, a függőleges aknának állít emléket. A fényképekkel, rajzokkal és műszaki adatokkal is illusztrált márványlapokon nem kevesebb, mint 53 akna adatai szerepelnek.

Egyedül itt lehetett kokszolható szenet kitermelni

A táblasorozat második ütemét a Pécs Város Napján tartott bányászünnepségen avatta fel Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár és Sallay Árpád, az alapítvány elnöke.

A fekete gránit lapokon a mecseki szén- és uránbányászat múltjából olvashatók érdekességek, például, hogy szénből több mint 200 millió tonnát, uránfémből 21 ezer tonnát hoztak a felszínre az évek során. Magyarországon egyedül itt lehetett kokszolható szenet kitermelni, ami nélkülözhetetlen volt a nagy acélművek működéséhez.

A felavatott bányászati aknatoronymakett-emlékmű Pécsen, a Bányász parkban 2015. december 5-én. MTI Fotó: Lendvai Péter

Toronyzenével is emlékeznek

Sallay Árpád, a Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány vezetője elmondta: az elmúlt időszakban hét emléktáblát avattak fel, amelyek elsősorban az aknáknak állítanak emléket.

Idén három táblát avatott fel az alapítvány: az egyiken szerepel a mecseki- és a pécsi kőszénbányászat, valamint az uránbányászatnak a története, számokkal illusztrálva. A másik táblán a bányák bezárásának időpontjai vannak feltüntetve, míg a harmadikon a Pécsi Bányásztörténeti Alapítványnak az emblémája látható – tette hozzá az alapítvány vezetője.

Sallay Árpád elmondta: a gyűjtőmunkához forrásként, az alapítvány gondozásában korábban megjelent, az uránbányászat és a kőszénbányászat történetét összefoglaló művet használták fel, valamint nagy szükség volt az alkotók emlékezetére is.

Az alapítvány vezetője hozzátette: az emlékműveken kívül számos olyan kiadványt is készítettek, amelyek bányászattal foglalkoznak, de nekik köszönhető a világszinten is egyedülálló bányász harangjáték is, több mecseki településen zene útján emlékeznek meg a bányászatról, ahol ugyanabban az időben, ugyanazt a dallamot játszva szól a toronyzene.