Van, amikor Macron Merkel „magyar hangja”?

 

A francia elnök új Európa felépítésén fáradozik, melyben a „reformerek” lendületét nem gátolhatnák a „maradiak”. Ugyanakkor Merkel támogatása nélkül nem valósulhatnak meg Macron álmai, de ehhez a francia vezetésnek az utcával is meg kell vívnia.

Aszimmetrikus megoldások régóta léteznek az EU-ban – mondta el Soós Eszter Petronella a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában azzal kapcsolatban, hogy Emmanuel Macron újjáalapítaná az uniót. A francia elnök deklarálta: megoldaná, hogy akik ebben nem akarnak részt venni, azok ne blokkolhassák a terveket – fejtette ki a Franciaország-szakértő. Hozzátette, hogy ennek a technikai megoldása még nem ismert.

Macron nyom

A külpolitikában egyoldalú nyomásgyakorlással él, mely szerint kijelenti, hogy Franciaország megcsinál valamit, és elvárja, hogy a többiek kövessék – hangoztatta Soós Eszter Petronella. Kiemelte, hogy a reformok német támogatás nélkül nem valósíthatóak meg, ugyanakkor a franciáknak is meg kell felelnie bizonyos német gazdasági elvárásoknak, előkerült a franciák 3 százalék feletti hiánnyal bíró költségvetései is.

Az utca is beleszólhat

Ugyanakkor a csütörtökön bejelentett munkaügyi reformról Sigmar Gabriel német alkancellár, aki részt vett a párizsi kormány szerdai ülésén, elismerően nyilatkozott – idézték fel. A tervek egy 20-25 éves francia probléma oldhatnak meg, melynek köszönhetően növekedhet a foglalkoztatás, csökkenhet a munkanélküliség.  „Egy olyan reform, amibe sok elnök belebukott már” – mondta a szakértő, hozzátéve, hogy Macronnak jelenleg van mozgástere. Ugyanakkor kemény szeptember elé néz, hiszen 12-én a szakszervezetek tüntetnek, később pedig a szélsőbal vonul utcára.

A németeknek is érdeke az erős Franciaország

„Németországnak nem érdeke az, hogy minden jóért és rosszért ő legyen a felelős, mert ez demoralizáló a közösségre” – hívta fel a figyelmet a szakértő az uniós iránykeresés kapcsán. „Szükség van Franciaországra politikai okokból, és azért is, mert a német gazdasági és a francia politikai erő együttműködése volt mindig is az európai együttműködés alapja volt” – húzta alá.

Rombolni akarta a V4-et?

Az elnök „többsebességes” törekvései sajátos színezetet kapnak a közép-európai körútjának fényében, hiszen Lengyelországot és Magyarországot kihagyta, s megnyerte magának a cseheket és szlovákokat a kiküldetési irányelv kapcsán. „Nem is a megbontás volt a fő cél, hiszen Macron azt is fel akarta mérni, hogy ki akar az európai maghoz csatlakozni” – mondta el a témával kapcsolatban a szakértő. Francia szempontból nagyon fontos volt, hogy ne lehessen azt mondani, hogy itt Nyugat-Európa saját gazdasági érdeket lenyomja a keletiek torkán – tette hozzá.

Merkel „magyar hangja”

„Nyilvánosan nincsen információnk róla, hogy Macron és Merkel között munkamegosztás lenne, de nem lennék meglepve, hogy bizonyos esetekben Macron Merkel ‘magyar hangjaként’ szólalna fel. Nyilván ezt minden tárgyalópartner mérlegeli” – mondta el kérdésre válaszolva.