Ezerszeres árért cipeljük, pedig a csapból is az folyik

 

A magyar csapvíz kiváló: ez derül ki a vízügyi szakemberek szakmai felméréseiből. Mégis hatosával vásároljuk a palackozott ásványvizeket – ezerszeres áron.

A fővárosi vízről számtalan legenda, illetve tévhit él a köztudatban: sokan úgy hiszik, hogy a budapestiek karsztvizet isznak, holott az EU-ban Magyarországon a legmagasabb a parti szűrésű vizek felhasználása az ivóvízkészletben – ennek megfelelően a főváros ivóvizének 99 százaléka efféle kutakból származik.

Palackozott ásványvizet osztanak az utasoknak a Déli pályaudvaron 2017. június 23-án - képünk illusztráció (MTI Fotó: Szigetváry Zsolt)

Palackozott ásványvizet osztanak az utasoknak a Déli pályaudvaron 2017. június 23-án – képünk illusztráció (MTI Fotó: Szigetváry Zsolt)

Ez azt jelenti, hogy a Duna, mint egy remek vízellátó képességű folyó a két partján az évezredek során olyan vízadó réteget alakított ki, ami nem is lehetne alkalmasabb arra, hogy rendkívül jó minőségű vizet termelhessünk belőle, méghozzá megfelelő mennyiségben – mondta el Balogh Zsolt, a Dunamenti Regionális Vízmű Zrt. műszaki igazgatója, majd hozzátette: eme szerencsés helyzetet használja ki a fővárosi vízmű, ahogyan azt az ő társaságuk is teszi a Dunakanyarban.

Ásvány- vagy csapvíz?

A magyar csapvíz íze és ásványianyag-tartalma sok más országénál kiemelkedőbb. Az egészséges életmód alapjaként hirdetett ásványvíz ennek ellenére egyre népszerűbb – mára több palackozott víz fogy világszerte, mint szeszes ital. Ezek, illetve a vezetékes víz minősége között általánosságban nem tehető különbség, kivéve akkor, ha a két termék árát vizsgáljuk: az ásványvizek literje megközelítőleg ezerszer többe kerül, ráadásul az azok után hátramaradt petpalackok szennyezik a környezetet.

A vízválasztáskor az is fontos szempont lehet, ha tudjuk, hogy a palackozott vizeket gyártó cégek sok esetben szintén a helyi ivóvíz-szolgáltatóktól vásárolják meg a vizet, az érintett igazgatóságok ugyanis a vízbázis védelme érdekében nem engedélyezik új kutak fúrását. Ennek értelmében ezek a cégek – a lakossághoz hasonlóan – nagyjából 300 forintért jutnak hozzá egy köbméter, azaz 1000 liter vízhez, mely mennyiséget később literenként 30 forintért értékesítenek.

Ivókút Pécsett, melyet a víz világnapja alkalmából avattak fel - képünk illusztráció (MTI fotó: Kálmándy Ferenc)

Ivókút Pécsett, melyet a víz világnapja alkalmából avattak fel – képünk illusztráció (MTI fotó: Kálmándy Ferenc)

„Más országokkal ellentétben itthon nem kell plusz költségekbe vernie magát annak, aki vizet inna: mindenki nyugodtan ihatja a maga csapvizét” – jelentette ki Bakondi Patrik, a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt., azaz Magyarország és az Észak-Alföld egyik legnagyobb szolgáltatójának vezérigazgatója.

Kvázi a wc-ből is ihatnánk

Egy 2014-es, napjainkban újra napvilágot látott amerikai jelentés szerint, a lengyel, a szlovák és a magyar csapvíz rossz minőségű, ezért a hozzánk látogató turistákat egyenesen óva intik annak fogyasztásától. Ennek kapcsán Bakondi azt sem érti, hogyan lehet egyáltalán téma a víz tisztásága egy olyan országban, mint hazánk, ahol az a luxus is adott, hogy a vécék öblítése is gyakorlatilag ivóvízzel történik.

Sőt, a közeljövőben már a legkisebb települések ivóvize is meg fog felelni az új európai uniós szabályoknak. Az alföldi vízkészlet mennyiségileg biztosítja a szükséges igényeket, ugyanakkor néhány paraméter túllépi a jelenleg hatályos jogszabályi előírásokat. Ezek csökkentése érdekében ivóvíz-minőségjavító programok futnak, ám ezek tervezési szakaszában alapvetően a tisztítási technológiára összpontosítottak.

Így aztán annak beüzemelését követően nem várt, másodlagos vízminőségromlási problémák jelentkezhetnek, melyek akadályozhatják a létesítmények zökkenőmentes, üzemszerű használatát – ezek javításán persze folyamatosan dolgoznak.