Gyakorlatilag az USA fizeti a rendszer fenntartását, úgy hogy az Rosznyefty viszonteladóin keresztül veszik Maduro olaját. Közben a hidegháborús törések kezdenek újra kirajzolódni a világ legnagyobb olajkincsén ülő ország körül.
Venezuela nem éppen stabil lábakon álló szocialista kormánya egyre inkább fordul Oroszország felé, hogy megszerezze a pénzt és hitelt, ami túléléséhez kell – írja a Reuters. A hírügynökség állami és iparági forrásokra hivatkozva számolt be róla: a dél-amerikai ország vezetése ezért komoly kincseket enged át az oroszoknak.
A legfelsőbb bíróság ellen tüntetnek az emberek augusztus 14.én. Fotó: EPA/NATHALIE SAYAGO
Legalább az év eleje óta folynak tárgyalások a venezuelai állami olajtársaság, a Petroleos de Venezuela (PDVSA) és orosz „kollégája”, a Rosznyefty között – írják egy vezető venezuelai tisztségviselőre és két iparági forrásra hivatkozva. A megbeszélések célja nem kevesebb, minthogy tulajdonrészhez juttassák Moszkva politikájában gyakran szerepet játszó vállalatot a dél-amerikai ország kilenc leggyümölcsözőbb olajvállalkozásában.
Dollármilliárdok ömlenek ígéretekért
„Oroszország és a Rosznyefty pénze döntően hozzájárult ahhoz, hogy Nicolás Maduro elnöknek sikerült elkerülnie a csődöt és a puccsot” – írják. Egyedül áprilisban egymilliárd dollárt kapott az állami olajvállalat a Rosznyeftytől későbbi szállítási ígéretért. A PDVSA egyik vezető beosztású embere azt is elmondta a Reutersnek, hogy legalább két alkalommal orosz pénzből kerülték el az azonnali fizetésképtelenséget.
Venezuelai olaj orosz közvetítéssel az USA-ban
A Rosznyefty viszonteladókon keresztül a világ minden tájára önti a venezuelai olajat, melynek nagy része amerikai finomítókban köt ki – a Reuters által is megtekintett PDVSA-dokumentumok szerint. Mindezt annak ellenére történik így, hogy az USA szankciókkal sújtja Moszkvát. A dél-amerikai kormány és vállalat válaszra sem méltatta a hírügynökséget, míg az oroszok annyit közöltek, hogy nem kívánják az információkat kommentálni.
Orosz rulett
A Rosznyefty nem kicsiben nyomja a venezuelai bizniszt, az ország exportjának 13 százalékát adja el újra, ami napi 225 ezer hordónak felel meg, ez egy perunyi ország napi szükséglete. Az orosz óriás pedig folyamatosan nyomja a pénzt, melyért cserébe kapja az nyersolajat, ugyanakkor ez egyik fél számára sem veszélytelen vállalkozás.
A zavargások hátterében is ott az orosz pénz
A 120 emberéletet követelő utcai harcok kirobbanásában is jelentős szerepet játszott Maduróék orosz pénzfüggősége – hívta fel a figyelmet egy magas rangú tisztségviselő a Reutersnek. Ismert, márciusban a szocialista vezetéshez hű legfelsőbb bíróság elvette a hatalmat a parlamenttől, miután az ellenezte az újabb olajbizniszt az oroszokkal. Ezt követően törtek ki az utcai zavargások, melynek hatására visszakapta a törvényhozás a hatalmának nagy részét, kivétel azt, mely korlátozta az elnököt a Moszkvával való üzletelésben.
Fotó: EPA/NATHALIE SAYAGO
Az állami olajcég „ördögi körbe” került, hiszen a tartozásokat olajban fizeti ki Moszkvának, ezzel elzárja a lehetőséget, hogy pénzzé tegye a nyersanyagot, így újabb hitelekre szorítva önmagát – írják. A Rosznyefty 6 milliárdot adott a PDVSA-nak, míg összességében az olajcég és az orosz állam 17 milliárd dollárt tolhatott a dél-amerikai országba 2006-óta, a Reuters kalkulációja szerint.
Az oroszok is komoly kockázatot vállalnak
A cikk felhívja rá a figyelmet, hogy gyakorlatilag minden multi elhagyta a más nyersanyagokban hiányt szenvedő országot, még a kínaiak is kivonultak. „A Rosznyefty éppen az ellenkező játékot játssza”, „akkor csapnak le, mikor Venezuela padlót fogott”.
Nem mindenki örült az elnök fenyegetőzésének. Fotó: EPA/NATHALIE SAYAGO
Természetesen a nagy nyereség lehetőségével nagy kockázat is jár. „A kockázatos befektetés” – közcím alatt kiderül: ahol olaj van ott az amerikaiak is jelen vannak. Itt említi az írás a Petropiar gigaberuházást, melyből napi 180 ezer hordó került ki 2007-ben, és a Chevron birtokolja 30 százalékban, a fennmaradó rész állami. Amennyiben az oroszok megjelennének ebben a vállalkozásban, az komoly következményekkel járna, hiszen szankciók vannak életben velük szemben.
Az összefonódások veszélye mellett tovább élezi a helyzetet, hogy Trump elnök a szocialista országot július közepén gazdasági szankciókkal fenyegette, míg a közelmúltban már a fegyveres beavatkozás lehetőségét is belengette.
