Így lehetne megoldani az észak-koreai válságot

 

A Washington és Phenjan között dúló szócsata újabb szakaszába lépett, amikor Donald Trump amerikai elnök csütörtökön megvédte Észak-Koreának „tüzet és haragot” ígérő formuláját, úgy vélvén, hogy az „talán nem volt elég erős” – írja az AFP francia hírügynökség felvázolva néhány olyan forgatókönyvet, amelyek megvalósításával kiutat lehetne találni a válságból.

Észak-Korea rendelkezik nukleáris fegyverrel, s a The Washington Post szerint az amerikai katonai felderítés immáron arról is meg van győződve, hogy Phenjannak sikerült „miniatürizálni” interkontinentális rakétáinak valamelyikére is felszerelhető nukleáris robbanófejet.

El kell fogadni azt a tényt, hogy Észak-Korea rendelkezik nukleáris fegyverekkel, ami bármiféle eleve veszélyes katonai akciót  lehetetlenné tesz – magyarázzák egyes szakértők.

Donald Trump amerikai elnök. EPA/OLIVIER DOULIERY / POOL

Csak tárgyalni lehet

„Az Egyesült Államok számára nem marad más, mint a tárgyalás Észak-Koreával, megpróbálni a feszültség csökkentését és megoldani bizonyos konfliktusokat” – fejtegeti Jeffrey Lewis a nemzetközi tanulmányok Middlebury Intézetének kutatója.

A 2000-es években úgy tűnt, hogy Phenjan a Kínával, Oroszországgal, Japánnal, az Egyesült Államokkal és Dél-Koreával folytatott multilaterális megbeszélések után kezd hajlani nukleáris programjának lassítására és ellenőrzés alá vonására. Akkor azonban az országot még Kim Dzsong Il vezette, míg fia, a jelenlegi vezető, Kim Dzsong Un elzárkózott a párbeszéd elől.

Újabb szankciókat kaptak a nyakukba

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa a múlt hét végén egyhangúlag újabb szankciókat szavazott meg Észak-Korea ellen. Oroszország és Kína – az észak-koreai rezsim szövetségese  és gazdasági partnere – jóváhagyta ezeket a lépéseket, amelyek Phenjan bevételeit évi egymilliárd dollárral rövidíthetik meg.

Észak-Korea kereskedelmi forgalmának 90 százalékát Kínával bonyolítja, s Pekinget már érte olyan vád a múltban, hogy nem akarja végrehajtani az általa is elfogadott szankciókat. Kína tehát fontos szerepet fog játszani az új szankciók esetében is, s Peking fél a Kim Dzsong Un vezette rezsim összeomlásától.

Donald Trump nem kímélte Kínát sem, s felszólította a távol-keleti óriást, hogy keményebb hangot üssön meg Észak-Koreával. „Kína sokkal többet is tehet” – jelentette ki az amerikai elnök.

Kicsi az esélye a háborúnak

A háborús opció tűnik a legkevésbé valószínűnek, nem úgy tűnik, hogy az Egyesült Államok hajlana háború kirobbantására. „A háború tragédia, nincs szükség a fontolgatására, katasztrofális lenne” – jelentette ki csütörtökön este Jim Mattis védelmi miniszter, mintegy hűtvén a feszültséget elnökének újabb vitatott megnyilatkozása után.

„Kevéssé valószínű, hogy az elnök kijelentései valóban tükrözik a Fehér Ház gondolkodását a megelőző csapásokkal kapcsolatban” – mondja Ely Ratner, Kína-szakértő, a Council on Foreign Relations agytröszt tagja. „Nem gondolom, hogy nukleáris háború küszöbén lennénk” – fűzi hozzá.

Kim Dzsonun észak-koreai vezető. EPA/JEON HEON-KYUN

A Pentagon forgatókönyvei sokfélék katonai beavatkozás esetére, kezdve pontos célpontok elleni csapásméréstől egészen a megelőző támadásig, amelynek az is célja lenne, hogy az észak-koreai lakosságot lázadásra és Kim Dzsong Un hatalmának megdöntésére ösztönözze.

Ám bármiféle katonai beavatkozás válaszlépésekkel járna Phenjan részéről, amelyeket nehéz ugyan pontosan elképzelni, ám súlyosságukkal kapcsolatban nem lehet kétség.

Nyílt háború a két ország között az észak-koreaiak számára sem tűnik kívánatosnak – írja az AFP, s  ezt Joe Bermudezre, egy internetes elemzőre hivatkozva azzal támasztja alá, hogy hamarosan eljön a betakarítás ideje. Kim Dzson Un nem jelentett be katonai mozgósítást, amely vészesen kiürítené az üzemeket és a termőföldeket, s egy későbbi éhínséget kockáztatna.

„Kim Dzsong Un nem buta ember. Nagyon kevéssé valószínű,  hogy mozgósítja csapatait ebben az időszakban” – közölte Bermudez.