A béruniót szlogenek helyett a nemzeti kormányok érhetik el

 

Azonos munkáért azonos bért az EU-n belül - ez lenne a bérunió célja. Ez egy jó cél, azonban nem mindegy, hogy milyen úton akarjuk ezt elérni, jelentették ki a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában a meghívott vendégek. Boros Imre és Bogár László szerint ugyanis nem plakátok, hanem a nemzeti kormányok együttműködése jelenthet megoldást arra a mindenképpen rossz helyzetre, hogy amíg egy magyar autógyári munkás ugyanannyit teljesít, mint németországi kollégája, addig ötször kevesebbet keres nála.

Boros Imre a bérunióval kapcsolatban kijelentette: nagyon jól hangzik, de majdnem mindenki ellenállásába ütközik a terv, hiszen a munkaadó és a tőke logikája nem ennek a megvalósításában érdekelt.

Az sem segíti a megvalósítást, folytatta a gondolatmenetét, hogy az EU nem egy állam, nem hozhat ilyen jellegű törvényeket – ezt csakis a nemzeti kormányok szintjén, bérközelítés formájában lehetne csak megvalósítani szerinte.

Kijelentette: ez ma már Magyarországon elkezdődött, a bérek nemzeti keretek között korrigálódnak.

A közgazdász szerint akik most kiállnak a bérunió mellett, azok korábban egy negatív bérunió érdekében tettek meg mindent, a magyar bérek még a kelet-európai bérekhez képest is úgymond „lezárkóztak” 2004 és 2010 között.

Aki ilyesmiről beszél, az ugyanúgy handabandázik, mint azok, akik szerint az Európai Bizottság beváltja fenyegetését, és megvonja Magyarországtól az őt megillető uniós támogatásokat, tette hozzá.

Szlogenek helyett tárgyalás

Bogár László szerint az Európai Unióban a bérek tekintetében több évtized alatt kialakult egyensúlytalanság megoldása csak súlyos hatalmi-stratégiai kérdések árán valósulhat meg, ami szerinte jelzi azt is, hogy több kell a plakátokon feltüntetett szlogeneknél.

Forrás: MTI

Forrás: MTI

Azt azonban nem jelenti, hogy nincs rá szükség, hiszen ezt meg kell tennie Európának azért, hogy ne robbanjon szét, csak ezt a mostaninál méltányosabb, és a nemzeti kormányokra épülő egyezségrendszerrel együtt tartja reálisnak a közgazdász.

Kijelentette: minimum két-három évtizednyi időre lesz szükség ahhoz a kontinensen az általa javasolt feltételek mellett is, hogy kiegyenlítődjenek az európai átlagfizetések.

Azt a magyar bérekkel kapcsolatban a Vasárnapi Újságban megszólaló közgazdászok megjegyezték: például az autóiparban dolgozó magyar munkások a német munkásokkal megegyező teljesítményért jelenleg ötször kisebb bért visznek haza, tehát meg kell történnie egy új béralkunak.

Ehhez az ország stabilitása jó alkupozíciót kínálhat – vélte Boros Imre. Természetesen jobb lenne, ha egy munkavállaló költségeiből minél több jutna a munkabérre, és ezt a kormány is felismerte, és ha kis lépésben is, de elkezdte a járulékos költségek csökkentését.