Balog: A roma holokausztnak hősei is voltak

 

A mi feladatunk megemlékezni és beszélni róluk, hogy minél többen tudjanak helytállásukról - mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szerdán az MTI-nek.

Az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborban a romák 1944. május 16-án fellázadtak az őket fogva tartó SS-katonák ellen. Balog Zoltán rámutatott: a múlt megismerése és a szembenézés vele nemcsak azért fontos, hogy “elismerjük a felelősséget és a bűnt”, hanem azért is, hogy a “jövő felé tudjunk fordulni” – idézte fel a miniszter.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere (MTI Fotó: Veres Nándor)

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere (MTI Fotó: Veres Nándor)

Kiemelte: a romák úgy tekinthetnek közösségükre és történetükre, mint amelyben voltak ellenállók, voltak hősök. Ez pedig segíthet, hogy akik áldozatok voltak, ne maradjanak áldozati szerepben a jövőben is. Hozzátette: Magyarország büszke lehet nemcsak a holokauszt, de az 1956-os forradalom roma hőseire és a romániai magyar cigányokra is, akik 1989-ben Marosvásárhelyen kiálltak a magyarság mellett.

Magyarországon nagyon értékes cigány kultúra létezik

Balog Zoltán kitért arra: Magyarországon nagyon értékes cigány kultúra létezett, létezik, és reményei szerint a jövőben is inkább erősödni fog, mint gyengülni. A többségi társadalom feladata pedig az, hogy megismerje ezt a kultúrát, és elfogadja a saját kultúrája részeként.

Mint mondta, a kormány az elmúlt időszakban több, a roma holokauszttal foglalkozó kutatás, művészeti alkotás létrejöttét támogatta. Kiemelte Bársony János és Daróczi Ágnes Kali Trash – A romák sorsa a Holokauszt idején Magyarországon címmel megjelent munkáját, a Nemzeti Színházban bemutatott 371 Csillag előadást és a Roma Holokauszt Áldozatainak Emlékművét.

Résztvevők mécsest gyújtanak a holokauszt roma áldozatainak emlékművénél tartott megemlékezésen, a budapesti Nehru parkban 2012. augusztus 2-án (MTI Fotó: Máthé Zoltán)

Résztvevők mécsest gyújtanak a holokauszt roma áldozatainak emlékművénél tartott megemlékezésen, a budapesti Nehru parkban 2012. augusztus 2-án (MTI Fotó: Máthé Zoltán)

Rámutatott: fontos a múlt feltárása, fontosak a tárgyi emlékek. Ezt a munkát el kell végezni, és azután a jövő felé kell fordulni, kimondva, hogy a jelen és a jövő sem mentes a nehézségektől. Őszintén kell beszélni arról, hogy nemcsak lehetőségek, hanem terhek és konfliktusok is vannak.

Számos magyar közösségben a magyar iskolába már csak romák járnak

Balog Zoltán kitért a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban a határon túli magyar ajkú romákról mondott szavaira is. Elmondása szerint egy ifjúságkutatásról beszélt, amely nem tért ki a határon túli magyar ajkú cigányokra.

Valóban eldöntendő kérdés, hogy az ő sorsuk kinek a felelőssége. Elsősorban a román államé, hiszen Románia területén élnek, ugyanakkor a romániai magyar közösségnek és a magyar kormánynak is el kell döntenie, hogyan segíti őket – mondta a miniszter.

Iványi Gábor metodista lelkész imádkozik, mellette Daróczi Ágnes, a Phralipe Független Cigány Szervezet alelnöke áll a holokauszt roma áldozatainak emléknapján tartott megemlékezésen Budapesten, a IX. kerületi Nehru parton lévő romaholokauszt-emlékműnél (MTI Fotó: Soós Lajos)

Iványi Gábor metodista lelkész imádkozik, mellette Daróczi Ágnes, a Phralipe Független Cigány Szervezet alelnöke áll a holokauszt roma áldozatainak emléknapján tartott megemlékezésen Budapesten, a IX. kerületi Nehru parton lévő romaholokauszt-emlékműnél (MTI Fotó: Soós Lajos)

Hozzátette: a probléma összetett: egyrészt igaz, hogy számos magyar közösségben a magyar iskolába már csak romák járnak, a magyar családok nem íratják be ezekbe az iskolákba gyermeküket, másrészt van, ahol pont azért lehet fönntartani a magyar iskolát, mert a magyar ajkú cigányok oda jelentkeznek.

Mi emeltük európai szintre a roma ügyet

A döntést, amelyet Magyarországon a magyarországi romákról meghoztunk, meg kell hozni az elszakított nemzetrészek tekintetében is, és “akkor erőforrás lehet az, ami ma még nem az” – mondta a miniszter. Balog Zoltán hangsúlyozta: “Magyarország elmondhatja, hogy mi emeltük európai szintre a roma ügyet, hiszen 2011-ben a mi elnökségünk fogadtatta el az európai roma keretstratégiát”.

Emellett Magyarországon csökkent a munkanélküliség olyan mértékben, hogy számos család föl tudott kapaszkodni az alsó középosztály szintjére, és az elmúlt három év alatt megduplázódott az egyetemre járó romák száma. Az ő támogatásukra hozták létre az egyházak az állami finanszírozású, egyházak által fenntartott keresztény roma szakkollégiumi hálózatot – tette hozzá.

Egy résztvevő mécsest gyújt a náci néppusztítás hatmillió - köztük félmillió cigány - áldozata tiszteletére tartott megemlékezésen a Cigány Történeti, Kulturális, Oktatási és Holokauszt Központ emlékfalánál 2017. január 27-én (MTI Fotó: Koszticsák Szilárd)

Egy résztvevő mécsest gyújt a náci néppusztítás hatmillió – köztük félmillió cigány – áldozata tiszteletére tartott megemlékezésen a Cigány Történeti, Kulturális, Oktatási és Holokauszt Központ emlékfalánál 2017. január 27-én (MTI Fotó: Koszticsák Szilárd)

A magyar kormány tehát eldöntötte, hogy erőforrásként tekint a magyarországi cigányságra, és azt is, európai ügyként kezeli sorsukat. Ma az Európai Unió megpróbálja átcsoportosítani a migránsok integrációjára azokat a forrásokat, amelyeket a “romáknak harcoltunk ki”, de ez nem jó folyamat, “ezért szót emelünk ellene”, és “bízom benne, hogy Európában lesz elég erő ahhoz, hogy valóan segítse azokat, akik közénk tartoznak, akik évszázadok óta európai állampolgárok” – fogalmazott Balog Zoltán.

A borzalom soha nem a gázkamrákban kezdődik

Hanem akkor, amikor a másikban nem az embert, hanem csupán a másságát látja valaki – mondta Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes szerdán, a roma holokauszt emléknapján a fővárosi Nehru parton. A holokauszt roma áldozatainak emlékművénél tartott megemlékezésen Szeneczey kiemelte: óriási a felelőssége neki és mindazoknak, akik még találkozhattak túlélőkkel, hogy miként adják tovább e történeteket gyermekeiknek.

Kitért arra: hiszi, hogy a város vezetői ma olyan Budapestet építenek, amelynek lakói nemcsak méltó módon emlékeznek az egykor megtörtént borzalmakra, hanem tanultak is a történtekből. “El- és befogadó várost építünk, melynek lakói nem azt kutatják, hogy szomszédaik miben különböznek tőlük, mert tudják, hogy a borzalom mindig a másság túlzott hangsúlyozásával kezdődik.

Teleki László romológus, országgyűlési képviselő beszédet mond a roma holokauszt áldozatai emlékére az auschwitz-birkenaui egykori náci haláltábor területén, a dél-lengyelországi Brzezinkánál 2017. augusztus 2-án, a roma holokauszt 73. évfordulóján - becslések szerint a nácik a kétmilliós európai cigányság 10-30 százalékát gyilkolták meg, közülük 23 ezret Auschwitzban (Fotó: MTI/EPA/Stanislaw Rozpedzik)

Teleki László romológus, országgyűlési képviselő beszédet mond a roma holokauszt áldozatai emlékére az auschwitz-birkenaui egykori náci haláltábor területén, a dél-lengyelországi Brzezinkánál 2017. augusztus 2-án, a roma holokauszt 73. évfordulóján – becslések szerint a nácik a kétmilliós európai cigányság 10-30 százalékát gyilkolták meg, közülük 23 ezret Auschwitzban (Fotó: MTI/EPA/Stanislaw Rozpedzik)

A Roma Club Kulturális és Közösségépítő Alapítvány, a Fővárosi Roma Nemzetiségi Önkormányzat (FRNÖ) és a Fővárosi Roma Oktatási és Kulturális Központ rendezvényén Csóka János Pál, az FRNÖ elnöke úgy fogalmazott: a mai nap a “csend és a némaság napja, amikor fejet hajtva emlékezünk az auschwitz-birkeanui haláltáborban egyetlen éjszaka meggyilkolt közel háromezer testvérünkre”. Ez a gyász azonban nemcsak a romáké, hanem minden emberé, és egyben demonstráció mindenfajta kirekesztés ellen. Hetvenhárom év telt el, de a gyász ennyi idő alatt sem enyhült és nem is csillapodhat, mert “figyelmeztetnünk kell az utánunk jövő generációkat, hogy hova vezethet a megbélyegzés, a diszkrimináció” – fogalmazott.

Idővel felhígul a történelmi emlékezet

David Kostelancik, a budapesti amerikai nagykövetség ideiglenes ügyvivője arról beszélt: a “mi feladatunk gondoskodni arról, hogy a jövő nemzedékek sose felejtsék, milyen rettenetes árat kell fizetni azért, ha egy társadalomban félelmet ébresztenek azokkal szemben, akik mások”. Hozzátette: “ha szándékunkban áll az effajta gonoszság megakadályozása, sosem maradhatunk csendben, sosem maradhatunk passzívak, ha embertelenséggel szembesülünk”. Sosem szabad megengedni, hogy üldözzék, áldozattá tegyék, dehumanizálják a gyengéket, a sebezhetőket, a peremre szorítottakat. Az egyetlen remény egy igazságosabb, békésebb jövőre az, “ha elutasítjuk a szélsőségességet, az idegengyűlöletet, a gyűlölködést” – jelentette ki David Kostelancik.

David Kostelancik, az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének ügyvivője a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban 2017. április 19-én (MTI Fotó: Koszticsák Szilárd)

David Kostelancik, az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének ügyvivője a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban 2017. április 19-én (MTI Fotó: Koszticsák Szilárd)

Vadászi István, a Roma Club Alapítvány alapítója a megemlékezések fontosságát hangsúlyozta, mondván, az idő múlásával “felhígulhat a történelmi emlékezet”, de nem engedhetjük meg, hogy feledésbe merüljenek a holokauszt áldozatainak történetei. A megemlékezés végén a diplomáciai testület tagjai, az Emberi Erősforrások Minisztériuma, valamint ellenzéki pártok és civil szervezetek képviselői megkoszorúzták az emlékművet.

A Cigány Világszövetség párizsi kongresszusának határozata alapján 1972 óta emlékeznek meg a világ több országában arról, hogy 1944. augusztus 3-ára virradóra több mint háromezer cigány embert gyilkoltak meg az auschwitzi haláltáborban. Becslések szerint a roma holokauszt (porrajmos – elnyeletés, elpusztítás) idején a nácik a kétmilliós európai cigányság 10-30 százalékát gyilkolták meg, közülük 23 ezret Auschwitzban.

A történészek ötezer és hetvenezer közé teszik azon magyarországi romáknak a számát, akik koncentrációs táborokban vesztették életüket.