Adókedvezményt kaphatnak az energiahatékonysági beruházások

Maximum 15 millió euróig terjedő adókedvezményt kaphatnak a nem kifejezetten energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások is, ha valóban energiahatékonyság-növekedéssel járnak. A részletszabályokat tartalmazó, frissen megjelent kormányrendelet ezt az adókedvezményt energetikai audithoz köti.

Sok volt a bizonytalanság az energiahatékonysági beruházások adókedvezménye körül, hiába rendelkezett a legfontosabb szabályokról a társasági adó (Tao.) törvény az év eleje óta, a részletes szabályozás hiánya miatt sok adózó kivárt a beruházási döntésével. Az eddig is tudott volt, hogy adókedvezmény igényelhető energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás üzembe helyezése és üzemeltetése esetén. Egy júliusi kormányrendelet (176/2017. (VII. 4.) Korm. rendelet) azonban végre tisztázza a kedvezmény igénybevételének részletszabályait is. A rendelet az adókedvezmény igénylésének, igénybevételének, az energiahatékonyság igazolásának, illetőleg az adózók adatszolgáltatási kötelezettségének szabályait írja le - áll a MAZARS legfrissebb összefoglalójában.

Közölték, az adókedvezmény mértéke a beruházás elszámolható költségének harminc, középvállalkozások esetén negyven, illetve kisvállalkozások esetén akár ötven százalékáig is terjedhet, de legfeljebb 15 millió euró lehet.

Felére csökkenhet a megtérülési idő

„Mindez azt jelenti, – fűzte hozzá H. Nagy Dániel, a MAZARS szenior adómenedzsere – hogy az adókedvezménnyel együtt a beruházásunk a korábbiakhoz képest akár már feleannyi idő alatt is megtérülhet, hosszabb távon pedig fix költségcsökkenést eredményez, és ez végső soron versenyelőnyt is jelent.”

Biomassza erőmű Fotó: MTI

Biomassza erőmű
Fotó: MTI

A beruházás megkezdése előtt az energetikai auditáló szervezet felméri az energiafogyasztási adatokat és becslést készít a tervezett beruházáshoz kapcsolódó megtakarítási lehetőségekről. A beruházás befejezését követően átfogó energetikai auditot készít az elért energiamegtakarításról. Ha olyan beruházásról van szó, amely már a kormányrendelet hatályba lépése előtt megkezdődött, elegendő, ha az auditor az előzetes becslést az adókedvezmény bevallását megelőzően megteszi.

„Hangsúlyozni kell, – tette hozzá H. Nagy Dániel – hogy a jogszabályok nem írnak elő minimumkövetelményeket a hatékonyság javulásával összefüggésben. Azaz bármilyen mértékű igazolt energiamegtakarítás esetén igénybe vehető a kedvezmény.”

A beruházások célja ugyanakkor a valós energiahatékonyság-növekedés – ezt vizsgálja az energetikai auditor is.

Alternatív energiaforrás: hőszivattyú Fotó: MTI

Alternatív energiaforrás: hőszivattyú           Fotó: MTI     

Elszámolható költség kizárólag a megújuló energiaforrásból a saját fűtési, hűtési és ipari hőtermelési célra energiát előállító, villamos energia-termelésre nem képes, saját tevékenységet szolgáló berendezés bekerülési értéke lehet (pl.: az elektromos – szondás, talajvizes, levegős – hőszivattyú; gázmotoros hőszivattyú; napkollektor; saját hulladékból származó biogázt és biomasszát hasznosító berendezés).

Az adókedvezmény keretében nem elszámolható költség a villamos energiáról szóló törvény szerinti megújuló energiaforrásból villamos energia termelésére alkalmas bármely energiatermelő berendezés beruházási költsége. A napelemes áramtermelés tehát nem támogatott.

Bővebben a témáról itt olvashat.