Jól fogy a hazai dinnye

 

Jelenleg nagyjából száz forintért lehet kapni a görögdinnye kilóját, azonban nem ez az átlagos tendencia: vannak üzletek, ahol a hetven forintos kilónkénti árral próbálják becsalogatni a fogyasztókat a boltokba. Természetesen a jelenség miatt kinyílik a bicska a gazdák zsebében, mondván, ha az önköltségük sem térül meg, nem vesződnek a dinnyetermesztéssel. Most azonban felragyoghat a gazdák csillaga: elfogyott az olasz és a spanyol dinnye, a baj csak az, hogy már magyarból sincs nagyon sok.

Az áruházak polcain július vége felé már többféle dinnyével is lehet találkozni: kicsi – nagyjából háromkilós – a szingliknek, tigriscsíkos a vagányoknak, tízkilós a nagycsaládnak, magszegény a kis Marcikának.

Nemcsak a felhozatal, hanem jellemzően az árak is eléggé változékonyak. A kilónként hetven forintos zöldségtől – merthogy a dinnye termesztésében jobban hasonlít a zöldségekhez, mint a gyümölcsökhöz – egészen a 289 forintos dinnyéig mindent meg lehet találni. Az eltérő árak természetesen utalhatnak az eltérő minőségre is: elképzelhető, hogy a hetven forintos dinnyét gyorsan el kell adni, mielőtt rárohad a kereskedőre.

(MTI Fotó: Kovács Attila)

Olcsó dinnyének híg a leve – vagy rohad a belseje?

Hónap vége felé már sokan nem engedhetik meg maguknak, hogy kifizessék a kilónként közel háromszáz forintos dinnyét, ezért a polcról az olcsóbbat veszik le. Így járt egyik olvasónk, Gabriella is, aki bár nem túl tehetős, mégis úgy döntött, hogy visz haza egy ötkilós dinnyét gyerekeinek, amelynek kilóját 79 forintért vásárolta.

A zöldséget felvágva azonban sajnos nem volt teljes az öröm: a reklámújság szerint elsőosztályú dinnye húsa rózsaszínben játszott, és az ízélmény sem volt az igazi. A közepe még csak-csak ehető volt, de a héjhoz közelebbi részek íze szinte leírhatatlan.

“Aki egyszer beleesik ebbe a csapdába, nem valószínű, hogy fog még abban az áruházban még egyszer ilyen olcsón dinnyét venni” – reagált az agrárgazdaságért felelős államtitkár. Feldman Zsolt hozzátette: az elmúlt évek során a dinnyeprogrammal sikerült ösztönözni a hazai, sőt egyben a külföldi dinnyefogyasztást is.

“Azért rossz ezekkel az alacsony árakkal szembesülni, mert ez tulajdonképpen lerombolja az elmúlt évek munkáját. Elképzelhető, hogy a kereskedőnek tényleg gyorsan meg kell szabadulnia az árutól, és ezért viszi le ennyire az árat, de ezekkel a nagyon alacsony árakkal a kereskedők elégedetlenséget generálnak a termelői oldalon, ami hosszútávon nagyon megkeseríti mindenkinek a dolgát” – részletezte az államtitkár.

Ki issza meg a levét?

A tartósan alacsony árakkal a kereskedők a hosszútávú termelést veszélyeztetik, hiszen egyik gazdát sem ejtették annyira a fejére, hogy pusztán jóindulatból dolgozzon a földön. Ez azt jelenti, hogy ha az a költség sem térül meg a termelőknek, amit befektettek a termesztésbe, akkor lassan, de biztosan leállnak a dinnyézéssel.

Nem törvényszerű, de ebből akár az is következhet, hogy Magyarországon kevesebb dinnye terem majd, azt viszont kénytelen lesz busásan megfizetni a kereskedő, és még annál jobban is a fogyasztó.

Gyerekek dinnyét esznek a zuglói Dorozsma Ház - Képességfejlesztő és Szórakoztató Gyermekházban tartott nyári Lego-táborban, Budapesten 2015. július 16-án. MTI Fotó: Kovács Tamás

(MTI Fotó: Kovács Tamás)

Ezzel kapcsolatosan az államtitkár úgy fogalmazott, hogy szükség van a méltányos jövedelemmegosztásra, ahhoz pedig az kell, hogy a gazdák és a kereskedők partnerként tekintsenek egymásra, és együtt alakítsák ki a megfelelő árpolitikát.

“Több szempontból is fontos ez a partnerség: Magyarországon nagyjából kétezer család foglalkozik dinnyetermesztéssel, az alacsony árakkal az ő megélhetésüket is veszélyeztetik az áruházláncok” – magyarázta Feldman Zsolt.

Elszállhatnak az árak

Habár a nyár közepe nem ígér nagy pénzeket a termelőknek, augusztustól minden megváltozhat, ha visszatér a kánikula.

“A száz forint körüli dinnyeár elfogadható a nyár közepén, azonban az biztos, hogy ha egy kereskedő 60-70 forintért árulja a dinnye kilóját, a termelő több mint valószínű, hogy önköltségi ár alatt adta el a termést” – ezt már a Fruitveb, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke mondta. Ledó Ferenc hozzátette, komoly esély van arra, hogy a tendencia megfordul.

Idén az összes hazai termés kétharmada korainak számít ugyanis, ami azt jelenti, hogy a gazdák már februárban elvetik a magokat, és palántát nevelnek belőle, majd fólia alá ültetik ki őket. Emiatt a szezon elején már lehetett magyar dinnyét kapni, ahogy spanyolt, és görögöt is, hatalmas volt a dömping.

Azonban érdemes tudni, hogy a spanyol és a görög dinnye nagyjából június végéig, július közepéig érkezik Magyarországra és a többi európai országba, utána már mindenhol magyar dinnyét esznek a fogyasztók. Illetve ennének, ha elég lenne a termés.

Szedik a görögdinnyét Jászapátiban 2015. július 7-én. MTI Fotó: Bugány János

Szedik a görögdinnyét Jászapátiban (MTI Fotó: Bugány János)

“Nem kellene ennyire erőltetni a korai termesztést, hiszen ha kevés dinnye marad nyár végére, valakinek nem fog jutni. Ha a külföldiek jobban meg fogják fizetni a dinnyét, akkor a gazdák nekik fogják eladni, és itt lesz kevesebb. Nyilván az is drágábban” – részletezte az elnök.

Ennek a jelenségnek azonban legalább egy pozitív következménye lesz: a kereslet fogja irányítani az árképzést. Amennyiben megérkezik a kánikula, megnő a kereslet a dinnyére, amely áremelkedést hozhat a készlet csökkenése miatt.