Ilyen még nem volt: ez az új államkötvény

 

Hároméves futamidejű, 4,85 százalék kamatozású államkötvényt bocsátott ki Magyarország a kínai belső piacon. A kormány túljegyzésre számít.

Magyarország a kínai belső piacon bocsátott ki államkötvényt egymilliárd renminbi (Kína hivatalos pénzneme, egysége a jüan – a szerk.), 130 millió euró összegben – jelentette be Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénzügyekért felelős államtitkára.

Mint mondta: a kötvény 3 éves futamidejű, kamata 4,85 százalék, amelyet egy későbbi swapügylet keretében euróra vált a magyar állam, így végül ennél kedvezőbb lesz a Kínában piacra dobott kötvény kamata. Hozzátette, a kibocsátás szimbolikus jellegű, s hozzájárul a kínai-magyar gazdasági kapcsolatok erősítéséhez.

Hornung Ágnes kiemelte: a kibocsátás része egy hárommilliárd renminbis programnak, a későbbi kibocsátásokat a piaci feltételek alakulásának függvényében hajtják végre. Kiemelte: a kötvénykibocsátással Magyarország volt az első szuverén kibocsátó idén a panda-kötvények piacán, a kínai belső piacon. Az államtitkár hangsúlyozta: a kormány az államadósság szintjének folyamatos csökkentése mellett kiemelt célnak tekinti az államadósság devizaarányának mérséklését.

Az adósság szerkezete stabilabb

Rámutatott: míg 2011-ben az államadósság szintje a bruttó hazai termékhez (GDP-hez) viszonyítva 80,7 százalék volt, addig 2016 végére ez a mutató 74 százalékra csökkent, 2011-ben az államadósságon belül a devizaarány 52 százalék volt, az idei első negyedév végére pedig 28 százalékra esett vissza. Az államadósságot finanszírozó kötvénytulajdonosokon belül a külföldiek aránya negyven százalékra csökkent a 2011-es 65 százalékról. Az adósság szerkezete stabilabb lett – emelte ki Hornung Ágnes.

Stockphoto - kínai jüan bankkártya - betéti kártya Copy

Az államtitkár emlékeztetett: a kínai piacon megvalósult kötvénykibocsátás előzménye volt, hogy 2015 novemberében Orbán Viktor miniszterelnök renminbiben kibocsátandó kötvénykibocsátásról állapodott meg a Bank of China elnökével. A tavaly tavasszal kibocsátott, úgynevezett dim sum kötvény (az offshore renminbi (CNH) kötvénypiac – vagy más néven dim-sum piac – a szerk.) kibocsátása az angol jog szabályai alapján történt, míg a mostani kötvényt a kínai jog előírási szerint bocsátották ki, előkészítése 2016-ban kezdődött el. A kötvény 4,85 százalékos kamata alacsonyabb, mint a tavaly áprilisban kibocsátott egymilliárd jüanos magyar állampapír kamata, ami akkor 6,25 százalék volt.

Újabb kínai kötvénykibocsátások?

Megjegyezte: elsősorban presztízskérdés a kínai belső piacon államkötvénnyel megjelenni, az ügyletet csütörtökön zárják le. Elmondta: az ügylet végső lezárása után lehet a túljegyzésről részleteket mondani, de a korábbi kínai kötvénykibocsátás esetében többszörös volt a túljegyzés, ebben az esetben is erre lehet számítani.

Kérdésre Hornung Ágnes elmondta: a későbbi újabb kínai kötvénykibocsátásokról az adott piaci körülmények között döntenek, így azt is, hogy melyik – az offshore, vagy az onshore – kínai piacon dob piacra állampapírt a magyar állam.

Kiemelte: az Államadósság Kezelő Központ ez évi terveiben egymilliárd euró értékben szerepel devizakötvény-kibocsátás, ennek egy kis részét fedezi a mostani renminbi kötvény. A későbbi piaci körülmények határozzák meg, hogy az egymilliárd eurós keret teljes összegét kibocsátja-e a magyar állam – jelezte Hornung Ágnes.