A 21. században sem lehet a vallást, a hitet valamiféle "lelki homokozónak" tekinteni, amelyben "eljátszadoznak azok, akiknek ez fontos" - jelentette ki Balog Zoltán az ötszáz éve indult reformációról és Európa szellemi jövőjéről rendezett csütörtöki pódiumbeszélgetésen.
Az emberi erőforrások minisztere úgy vélekedett a keresztény hit és annak református formája azt mondja, hogy “a főnök feljebb van, feljebb a püspöknél, feljebb a miniszterelnöknél, (…) a keresztény hit feljebb van a pártfegyelemnél”. Rámutatott: törvényhozási következményei vannak annak, hogy a magyar alkotmány az Istenre való hivatkozással kezdődik, és ebben a tekintetben sok még a tennivaló Magyarországon.
Dávid László, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára (b-j) Az Y és Z generációk és a bennük rejlő lehetőségek című kerekasztal-beszélgetésen a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos) az erdélyi Tusnádfürdőn 2017. július 20-án. (MTI Fotó: Veres Nándor)
Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke azt mondta: meglehet, ma Európa sem lenne, ha fél évezrede nem következik be az egyházi reformáció. Az egyházi mozgalom megváltoztatta az emberek gondolkodását, munkához való viszonyulását, és az anyanyelvhasználat egyházi bevezetésével felértékelte az identitás kérdéseit.
Magyarország egész Európának reményt ad
A pódiumbeszélgetésen David Campanale brit újságíró szenvedélyes szónoklatban fejtette ki: Európa egésze számára ad reménységet a hithez, Istenhez ragaszkodó Magyarország és Lengyelország példája.
Egy másik pódiumbeszélgetésen a kisebbségi jogérvényesítés tapasztalatait összegezték külhoni magyar pártvezetők. Korodi Attila, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselőházi frakcióvezetője azt mondta: Románia uniós csatlakozása óta az országban megtorpant a kisebbségi jogalkotás. Miközben Bukarest azt hangoztatja, hogy Románia kisebbségvédelmi szempontból mintaállam, szerinte tudatosan hallgat azokról a kisebbségi egyezményekről, európai ajánlásokról és chartákról, amelyeket maga is ratifikált, de nem tart be.
Ellentétes vélemények a külhoni magyar közösség helyzetéről
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke úgy értékelte, most nem kockázati tényezőként, hanem a társadalom elfogadott és megbecsült részeként tekintenek Szerbiában a magyarságra. Fontos szerepet tulajdonított a vajdasági magyar közösség szülőföldön való megmaradásának szempontjából a budapesti kormány hathatós anyagi támogatásának, a belgrádi vezetéssel kialakított jó viszonyának.
Menyhárt József, a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke a felvidéki magyarság anyanyelvhasználati gondjait ecsetelve úgy vélekedett: az utódállamok kormányai mindenütt az “akié az ország, azé a nyelv” elvet érvényesítve tudatosan korlátozzák a kisebbségek nyelvi jogait.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke felidézte, hogy az 1989-es fordulatot követően a kárpátaljai magyarság “indult” a legjobb helyzetből, mára viszont a kisebbségi jogok többségének nem tud már érvényt szerezni és azokat az – elsősorban oroszellenes – ukrán nacionalizmus felszámolással fenyegeti.
Minden magyar háztartást érint a Digitális Jólét Program
A Tusványoson jelentette be csütörtökön Deutsch Tamás, hogy kibővül és a külhoni magyar közösségeket is érinti a Digitális Jólét Program. A miniszterelnöki biztos beszámolt arról, hogy januártól az internethasználat áfája 18 százalékról 5 százalékra mérséklődik, s a Digitális Jólét Alapcsomag bevezetésével 2018 végéig Magyarország minden településén kiépülhet az ingyenes wifi-szolgáltatás, és minden háztartásba eljut a legalább 30 Mbit/s adatátvitelű szolgáltatás. A 2018-19-es tanév végéig több ezer, Kárpát-medencei magyar pedagógus digitális kompetenciájának gyarapítását szolgáló képzések valósulhatnak meg.
A Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési programról rendezett fórumon Grezsa István kormánybiztos elmondta, a gazdasági program a kulturális és oktatási támogatási programok után került a nemzetpolitika fókuszába, és azt tűzi ki célul, hogy minden magyar boldoguljon a szülőföldjén. A 2016-ban indított vajdasági program keretében a magyar állam 30 milliárd forint támogatást, és 30 milliárd forintos hitelkeretet biztosít 2018-ig, a kárpátaljai program keretében 12 milliárd forint támogatást, és 20 milliárd forintos hitelkeretet biztosít ugyanebben az időszakban. A muravidéki és a horvátországi magyar közösségeket fél-félmilliárd forintos keretet különítettek el 2017-re, az erdélyi mezőségi kísérleti programra pedig egymilliárd forintot szántak.
Visszatért a magyar közigazgatás a külhoni településekre
A szabadegyetem állampolgárságról, regisztrációról és választásokról szóló pódiumbeszélgetésén az egyszerűsített honosításért felelős miniszteri biztos azt mondta: a kihelyezett konzuli napokkal visszatért a magyar közigazgatás a határon túli magyarlakta településekre, aminek nagyon nagy jelentősége van nemzetpolitikai szempontból. Wetzel Tamás szerint a magyar külképviseleteknek most már kormányablakként kell működniük, hogy a magyar állampolgársággal kapcsolatos ügyintézésben a visszahonosított magyarok rendelkezésére álljanak.
A fórumon Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke beszámolt arról, hogy eddig 551 ezer olyan nagykorú magyar állampolgár van, aki szavazati joggal igen, de magyarországi lakcímmel nem rendelkezik, tehát levélszavazásra jogosult. A levélvoksra jogosult több mint félmillió magyar állampolgár közül eddig háromszázezren iratkoztak fel a választói névjegyzékbe.
A Kárpát-medencei magyar iskolák helyzetét felmérő panelbeszélgetésen a szakmai munkát segítő oktatási háttérintézmények hiányát hangsúlyozták a külhoni magyar pedagógusszövetségek, civil és egyházi szervezetek képviselői. A találkozón elhelyezték a Marosvásárhelyi Katolikus Líceum kétnyelvű molinóját, Ne játsszanak a gyermekeink sorsával! felirattal, jelezve: az érintettek tovább harcolnak az iskoláért.
