Egyre többet ér a munka

 

Májusban a bruttó és a nettó átlagkereset 12,9 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál az áprilisi 14,6 százalékos és a márciusi 12,8 százalékos növekedés után - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az év első öt hónapjában 12,1 százalékkal emelkedtek a bérek.

Tovább gyorsult a bérnövekedés dinamikája hazánkban 2017 első öt hónapjában: 12,1 százalékkal emelkedtek a bruttó és a nettó keresetek a KSH adatai szerint – jelentette be Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta, a mérsékelt inflációs környezetnek is köszönhetően a bérek reálértéke 9,5 százalékkal nőtt, ezzel 53 hónapja folyamatosan emelkednek a reálkeresetek. Az idei év elejéhez hasonló létszámnövekedés az ezredforduló óta nem következett be Magyarországon a versenyszférában, ahol májusban – a legalább öt embert foglalkoztató vállalkozásoknál – kiemelkedő mértékben, 67 ezer fővel bővült a foglalkoztatottak száma.

A tárcavezető elmondta, ilyen erős reálbér-emelkedésre több mint 15 éve nem volt példa az első öt hónapban. Ez elsősorban a tavaly novemberi hatéves bérmegállapodásnak köszönhető, amely a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős emelését, illetve ezzel párhuzamosan a munkaadói adóterhek érdemi mérséklését tartalmazza. Mint mondta, a versenyszférában január-májusban a bruttó és a nettó bérek átlagosan 10,6 százalékkal nőttek, ezalatt a közszférában a kormány bérintézkedéseinek hatására kimagasló, átlagosan 14,6 százalékos volt a bérnövekedés a közfoglalkoztatás hatása nélkül.

Varga Mihály-hitelvisszafizetés
Varga Mihály megjegyezte, a kormány kezdeményezésére elfogadott hatéves bérmegállapodás további lendületet adhat a munkaerőpiacnak, a következő években csökkenhet vagy meg is szűnhet a hazai bérek régiós lemaradása, miközben a bérekre rakódó terhek és a társasági adó mérséklődése a vállalatok költségeit is csökkenti. A nemzetgazdasági miniszter hozzátette, a folyamatosan emelkedő kiskereskedelmi forgalom és a belföldi turizmus lendületes bővülése jól mutatja, hogy a magyar családok anyagi helyzete javul, ami a keresetek érdemi emelkedésének köszönhető.

A várakozásoktól kissé elmaradó mértékben, de jelentősen, 12,9 százalékkal nőttek a bruttó bérek májusban, a képzett munkaerő egyre fokozottabb hiánya, a bérmegállapodások és a költségvetési életpályák hatására.Májusban a bruttó átlagkereset 296100 forint volt, így a nettó átlagkereset 196900 forintot tett ki családi adókedvezmények nélkül, míg a kedvezményt figyelembe véve nettó 204700 forint volt. A nettó bérek szintén 12, 9 százalékkal emelkedtek, így a reálbér növekedés 10,6 százalék volt. A makrogazdaság és a monetáris politika szempontjából kiemelten fontos mutató, a versenyszféra rendszeres bérnövekedése 11,9 százalékra lassult az előző havi 12,5 százalék után. A közszféra rendszeres bérei kiugró ütemben gyorsulnak, immár 18,2 százalékkal emelkedtek, míg közfoglalkoztatottak nélkül számolva a növekedés 15 százalékvolt – ismertette  Horváth András, a Takarékbank elemzője.

Bruttó átlagbér - Takarékbank - ksh

A nemzetgazdaságban a közfoglalkoztatás nélkül alkalmazottként foglalkoztatásban állók száma 3,1 százalékkal növekedett ebben a hónapban, a versenyszféra létszámnövekedése 3,3 százalék volt, míg a közszférában 0,1 százalékkal nőtt ugyanezen létszám az előző év azonos hónapjához képest, így a gazdaság folyamatosan el tud mozdulni egy egészségesebb foglalkoztatási szerkezet irányába.

A Takarékbank várakozásai szerint idén 13 százalék körüli mértékben nőhetnek a bérek a bérmegállapodás, a minimálbérek 15 százalékos, a garantált bérminimum 25 százalékos növelése, valamint az egyre fokozottabb szakember hiány miatt. Így a várt 2,3 százalékos éves infláció mellett tíz százalékot meghaladó reálbér növekedés lehet idén, míg 2013-tól 2017 végéig összesen 31,1 százalékkal, közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig 34,7 százalékkal nőhetnek a reálbérek.

Stockphoto-pincér-felszolgáló-étterem-turista-vendégNéhány szakmában jelentős bérminimum-emelésre lehet számítani, köztük a turizmusban is

Horváth András szerint a bérnövekedésre azonban jelentős felfelé mutató kockázatot jelent, a mostani átmeneti havi minimális lassulás ellenére is, hogy egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani a következő években, amit az elmúlt hónapokban folytatott bértárgyalások – egyes esetekben kétszámjegyű bérmegállapodások – is tükröznek, miközben egyes ágazatokban folyatódik az életpályamodellek bevezetése, illetve a turizmusban és a kiskereskedelemben már 240 ezer forintos bérminimumról zajlanak a tárgyalások.