Áder: A klímaváltozás következtében erősödik a migrációs nyomás

 

A klímaváltozás társadalmi, politikai, egészségügyi kockázatait veszi sorra egy három évvel ezelőtti jelentés, amely szerint az áradások és az aszályok gyakoribbá válnak, a társadalmi konfliktusok erősödnek, és mindezek következtében erősödik a migrációs nyomás - hívta fel a figyelmet Áder János köztársasági elnök csütörtökön az Egyesült Államokban, a vízzel és természeti katasztrófák csökkentésével foglalkozó magas szintű ENSZ-ülésen.

Joggal mondhatjuk, hogy nagy a baj, a jövő megérkezett, a néhány évvel ezelőtti, vízhiánnyal kapcsolatos jóslat valósággá vált – jelentette ki Áder János. A köztársasági elnök a globális klímaváltozás, az áradás, illetve az aszály és a tömeges migráció jelentette veszélyekre hívta fel a figyelmet az ENSZ-ülésen tartott előadásában.

A globális vízválság mára fenyegető valósággá vált

Az államfő a vízhelyzet társadalmi, gazdasági, egészségügyi és szociális következményeit vette sorra; arra hívta fel a figyelmet, hogy a vízzel kapcsolatos katasztrófák száma és az okozott károk mértéke is jelentősen nőtt az utóbbi időben.

Áder János a migráció jelentette veszéllyel kapcsolatban elmondta: ma minden másodpercben egy ember hagyja el a lakhelyét az aszályok következtében, 2025-ben pedig két és fél milliárd ember él majd olyan területen, amely intenzív vízhiányban él.

Az óceánok vízszintjének emelkedése is súlyos problémát jelent

Az aszállyal és a vízhiánnyal kapcsolatos társadalmi változásokon kívül a köztársasági elnök az óceánok vízszintjének emelkedése jelentette problémákra is felhívta a figyelmet. Áder János Banglades példájával szemléltetve elmondta: a következő évben 20 millió embernek kell elhagynia az otthonát a tengervíz emelkedése miatt.

A vizes infrastruktúrák fejlesztésével kapcsolatban az államfő elmondta: a súlyos természeti katasztrófákat azok az országok tudják kivédeni, amelyek korábban nagy erőforrást fordítottak arra, hogy megelőzzék a bajt. “Ezeket az országokat ezért nem küldi padlóra egy nagyobb természeti kár. Vannak azonban olyan országok, ahol a GDP 40 százalékát emészti fel egy árvíz utáni újjáépítés” – tette hozzá Áder János.

Az államfő számos javaslatot fogalmazott meg a tanácskozáson

Áder János elmondta, hogy a párizsi klímamegállapodás végrehajtása során olyan rendszert kell kialakítani, amely lehetővé teszi, hogy a következő 30 évben a globális üvegházhatású gázkibocsátás 10 évente megfeleződjön.

A vízügyi katasztrófákra történő gyorsabb és hatékonyabb reagálás érdekében az ENSZ szervezetén belül egy vízügyi kérdésekkel kapcsolatos központi felelősre lenne szükség, valamint a párizsi megállapodást a tengeri hajózásra is ki kellene terjeszteni, amely tartósan nem maradhat ki a klímamegállapodások sorából – mondta az államfő, majd a légi közlekedésre vonatkozó szabályok szigorításának szükségességére hívta fel a figyelmet.

Jelenleg 28 ügynökség foglalkozik vizes kérdésekkel a szervezetben és egy további koordinálja – tette hozzá a köztársasági elnök.

Az ENSZ-en belül létre kell hozni a vízügyi kormányzati egyeztetések fórumát, s szükség van egy azonnali beavatkozást lehetővé tevő, a mainál lényegesen nagyobb pénzügyi alapra, amely gyorsabban reagál az esetleges katasztrófákra. Áder János a forrásokat az ENSZ főtitkára alá rendelné, a méretét és a feltöltés módját pedig neves közgazdászokkal határoztatná meg.

Áder János a vizes infrastrukturális befektetések megduplázását szorgalmazta a következő öt évben. Erre a Tisza példáját hozta, ahol a nemrég épült illetve épülő 12 szükségtározó akár 1 méterrel is csökkentheti a vízszintet árvíz esetén, s a fölösleget képes aszályos időszakra tározni.

A klímavédelmi források legalább egyharmadát az ellenállóképességet segítő vízügyi befektetésekre kell fordítani – jelentette ki, kifejtve: ezek között kell szerepelnie a vízbázis-védelemnek, a korszerű öntözés megteremtésének, a szennyvíz-újrahasznosítás biztosításának, a hálózati veszteségek csökkentésének, a sótalanításnak és az árvízvédelemnek.

Városoknak is csatlakozni kellene a párizsi klímaegyezményhez

Az államfő elmondta: szükséges lenne, hogy a párizsi klímaegyezményhez ne csak a szuverén államok, hanem városok, tartományok, szövetségi államok is csatlakozhassanak, mert az komoly lendületet ad a végrehajtásnak.

Áder János előadásában egy, a földfelszín hőmérsékletének elmúlt 130 éves változását nyomon követő videografikát is bemutatott. Ennek kapcsán úgy fogalmazott, hogy ha a párizsi egyezményt mindenki betartja, akkor is 2,7 foknál köt ki a folyamat, ami még mindig magas ahhoz, hogy biztonságban tudhassuk magunkat.

A Világbank nemrég közzétett elemzésére hivatkozva kiemelte: az árvíznek kitett anyagi javak mértéke elérheti a 45 ezer milliárd dollárt.