Nehéz dolog filmek harmadik részét sikerre vinni

A Majmok bolygója: Háború-nak ez sikerülni látszik.

A Hollywood Reporter Heat Vision rovata összeszedte azokat a filmeket, amelyeknél nem hogy vállalható, de mind szakmailag és mind a pénztáraknál is sikeres lett az adott trilógia harmadik része. Mielőtt azt hinnénk, sok ilyen film van, be kell lássuk, hogy valójában nincs!

Andy Serkis brit színész érkezik A majmok bolygója: Háború című filmjének New York-i bemutatójára 2017. július 10-én. (MTI/EPA/Jason Szenes)

a harmadik részekre legtöbbször elfogy a szufla és a kreativitás, gyakorta kerül más rendező a székbe, és sokszor már a franchise-ok második részénél kilóg a lóláb, hogy ez már inkább lehúzás, és a stúdió csak vérszemet kapott az első rész sikerét látva, és néha kevesebb pénzt beleölve, kisebb neveket szerződtetve leginkább a kaszálás élvezete hajtja őket. És ha már ezek a dolgok a második részeknél is előjönnek, képzelhetjük, milyen fércmunkák kerülnek ki harmadik epizódként olyan jelentőségteljes első részeknél, mint a Terminátor, az X-Men vagy a Pókember. Persze, ezek az epizódok is tudnak termelni, van, hogy kudarcot sem vallanak, de az általános megítélés mégis inkább az szokott lenni, hogy bár el se készült volna.

Persze vannak kivételek. A Csupasz pisztoly mindvégig fenntartotta mind az alkotók, mind a közönség érdeklődését, és egy permanensen magas minőséget hozott a paródiafilmek szerelmeseinek. És aztán ott vannak a ritka kivételek, amelyek esetében komoly fejlődési ív is érzékelhető. Ilyenek voltak a Toy Story, a Csillagok háborúja vagy éppen a Gyűrűk ura harmadik részei, és ebbe az illusztris társaságba kezdi bekövetelni magát az új Majmok bolygója epizód, a Háború.

Mi a titok? A Hollywood Reporter szerint az, hogy bár az újkori változat valóban trilógiának tekinthető, de nem mehetünk el szó nélkül az eredeti, 1968-as verzió filmtörténetre gyakorolt elementáris hatása mellett. A „régi” Majmok bolygója-filmeken generácik nőttek fel, és letették azt az alapot, ami könnyíti a mai filmrajongók számára a két faj közti ellentétet és harcot. Nem kellett felesleges köröket futni az új filmeknek. Másrészt pedig a második rész, a Forradalom alkotói stábját egyben tudták tartani, akik garancia voltak a minőség továbbvitelére. Míg a fentebb citált bukásoknál egyre ócskább digitális megoldásokkal borzolták a rajongók idegeit, addig itt minden egyes résszel egyre komolyabb látványtechnikát alkalmaztak, és a spórolásnak nyoma sem volt. Továbbá az is a fejlődést erősítette, hogy a főmajmot, Cézárt alakító Andy Serkist nem írták ki, szerepe szerint nem ölték meg, valamint magát a színészt nem cserélték le egy másikra, így a nézők érzelmi kötődése ehhez a bonyolult karakterhez folytonos és egyre erősebb lehetett.