G20: megtagadták a szolgálatot német rendőrök

 

Halálos veszélyre hivatkozva megtagadta a szolgálatot több rendőri egység Hamburgban a G20-csúcs alatt történt zavargások idején - árulta el a németországi nagyváros rendőrfőkapitánya egy hét végi interjúban.

Ralf Martin Meyer a Spiegel Online hírportálon közölt interjúban elmondta, hogy a rendőrség azért nem lépett fel órákig az erőszakos tüntetőkkel szemben a Schanzenviertel nevű városrészben július 7-én este, mert több egység a művelet vezetőjének utasítása ellenére nem volt hajlandó behatolni a néhány utcából álló negyedbe.

A világ 19 legfejlettebb gazdaságú és vezető feltörekvő országát, valamint az Európai Uniót tömörítő húszas csoport, a G20 hamburgi csúcstalálkozója ellen tiltakozó tüntetők által felgyújtott autót oltanak tűzoltók az észak-németországi város Schanzenviertel nevű kerületében a 2017. július 8-ára virradó éjszaka (Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan)

A világ 19 legfejlettebb gazdaságú és vezető feltörekvő országát, valamint az Európai Uniót tömörítő húszas csoport, a G20 hamburgi csúcstalálkozója ellen tiltakozó tüntetők által felgyújtott autót oltanak tűzoltók az észak-németországi város Schanzenviertel nevű kerületében a 2017. július 8-ára virradó éjszaka (Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan)

Arra hivatkoztak, hogy a házak tetejéről Molotov-koktélokkal és – acélgolyók kilövésére használt – csúzlival támadó szélsőségesek életveszélybe sodorhatják őket, és azt mondták, hogy különleges alakulatokat kell beküldeni helyettük – mondta el a rendőrfőkapitány. Hozzátette, eljutottak hozzájuk értesülések arról, hogy csapdába akarják csalni a rendőröket.

Konfliktus, vagy egyenesen zendülés?

Arra a kérdésre, hogy ez a magatartás akár zendülésnek is minősíthető-e, kifejtette, hogy “természetesen konfliktust jelent, ha a művelet vezetője azt mondja, hogy be kell hatolnunk, az egységek pedig azt válaszolják, hogy igen, de nem nekünk”. Azonban a házak tetején elrejtőzött támadók kiiktatása nélkül a rendőrök és a lakosság számára is felmérhetetlenül veszélyes helyzet alakult volna ki. Ezért végül mégis terrorelhárító alakulatokat mozgósítottak – mondta Ralf Martin Meyer.

A rendőrök a július 8-án véget ért csúcstalálkozóval összefüggésben 186 embert előállítottak, 225-öt őrizetbe vettek, és kezdeményezésükre az illetékes bíróságok kiadtak 37 letartóztatási parancsot. Hétvégi német sajtójelentések szerint nemcsak tüntetők, hanem rendőrök ellen is indultak eljárások. Jelenleg 35 eljárás zajlik, 27 esetben szolgálat közben elkövetett testi sértés gyanújával.

A világ 19 legfejlettebb gazdaságú és vezető feltörekvő országát, valamint az Európai Uniót tömörítő húszas csoport, a G20 hamburgi csúcstalálkozója ellen tiltakozó tüntetők által összetört biztonsági üveg az észak-németországi város Schanzenviertel nevű kerületének egyik üzletének ajtaján 2017. július 8-án (Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan)

A világ 19 legfejlettebb gazdaságú és vezető feltörekvő országát, valamint az Európai Uniót tömörítő húszas csoport, a G20 hamburgi csúcstalálkozója ellen tiltakozó tüntetők által összetört biztonsági üveg az észak-németországi város Schanzenviertel nevű kerületének egyik üzletének ajtaján 2017. július 8-án (Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan)

A csúcstalálkozó biztosítására a kétnapos esemény előtt több mint két héttel, június 22-én indított akciókban összesen 476 rendőr sebesült meg. A legtöbben, 231-en a találkozó előtti naptól a találkozó utáni első napig tartó időszakban, amikor a legtöbb tüntetést tartották. Sokan agyrázkódást szenvedtek, de előfordult tűzijáték okozta arcsérülés is, két helikopterpilóta pedig szemsérülést szenvedett, mert lézernyalábot irányítottak a pilótafülkére. Ezzel kapcsolatban egy német férfi ellen emberölési kísérlet gyanújával indítottak eljárást.

Merkel is felelős a zavargásokért 

A kancellár egy vasárnap este sugárzott televíziós interjúban kiemelte: nem egyedül határozott arról, hogy Hamburgban rendezzék meg a Húszak csúcstalálkozóját, de részt vett a döntés meghozatalában, a tanácskozást pedig az általa vezetett szövetségi kormány a hamburgi kormánnyal – a tartományi rangú város vezetésével – együtt rendezte meg. Ezért a június elején tartott tanácskozás idején történt zavargásokért, ezekért az “elfogadhatatlan dolgokért én is éppen úgy felelős vagyok, mint Olaf Scholz (Hamburg első polgármestere), és nem is bújok ki a felelősség alól” – jelentette ki Angela Merkel.

Angela Merkel német kancellár, a Kereszténydemokrata Unió, a CDU elnöke egy választási kampányrendezvényen az észak-németországi Zingstben 2017. július 15-én -  Németországban 2017. szeptember 24-én tartják a szövetségi parlamenti választásokat (Fotó: MTI/EPA/Jens Köhler)

Angela Merkel német kancellár, a Kereszténydemokrata Unió, a CDU elnöke egy választási kampányrendezvényen az észak-németországi Zingstben 2017. július 15-én -
Németországban 2017. szeptember 24-én tartják a szövetségi parlamenti választásokat (Fotó: MTI/EPA/Jens Köhler)

Arra a felvetésre, hogy Olaf Scholz bocsánatot kért a hamburgiaktól a zavargásokért, azt mondta, hogy határozottan elítéli a történteket, és köszönettel tartozik a rendőröknek a munkájukért. Azzal kapcsolatban, hogy pártja, a jobbközép CDU hamburgi szervezete Olaf Scholz távozását követeli, azt mondta, hogy az elnökség és a választmány a hamburgi tagok kivételével kiáll Olaf Scholz mellett. Hozzátette: pártelnökként személyesen is elmondta a hamburgi szervezet képviselőinek, hogy nem helyesli követelésüket. Azonban a CDU “sokszínű párt”, amelyben mindenki önállóan alakíthatja ki álláspontját – jegyezte meg.

A kancellár elégedett

A 19 legnagyobb fejlett és felzárkózó gazdaságot és az EU-t összefogó csoport vezetőinek találkozója “tartalmilag nagyon fontos volt”, mert a nemzetközi közösséget a párbeszéd-képtelenség fenyegeti, de Hamburgban mégis sikerült átbeszélni sok ügyet. Azokban a kérdésekben pedig, amelyekben nem sikerült egységet kovácsolni, nyíltan kimondták, hogy nincs egyetértés. “Ennyiben nagyon elégedett vagyok a csúcstalálkozóval” – mondta Angela Merkel.

Egy helybeli lakos egy buszmegálló üvegfaláról sikálja le a randalírozók által rákent festéket Hamburg Schanze nevű negyedében 2017. július 9-én, a világ 19 legfejlettebb gazdaságú és vezető feltörekvő országát, valamint az Európai Uniót tömörítő húszas csoport, a G20 hamburgi csúcstalálkozójának befejeződése utáni napon (Fotó: MTI/EPA/Alexander Becher)

Egy helybeli lakos egy buszmegálló üvegfaláról sikálja le a randalírozók által rákent festéket Hamburg Schanze nevű negyedében 2017. július 9-én, a világ 19 legfejlettebb gazdaságú és vezető feltörekvő országát, valamint az Európai Uniót tömörítő húszas csoport, a G20 hamburgi csúcstalálkozójának befejeződése utáni napon (Fotó: MTI/EPA/Alexander Becher)

A 12 éve hivatalban lévő kancellárt az ARD országos köztelevízióban sugárzott interjúban a többi között arról is kérdezték, hogy kitölti-e a következő négyéves ciklust, ha a szeptemberi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás után megőrzi a kormányfői tisztséget. Angela Merkel megerősítette, hogy a törvényhozási ciklus végéig, 2021-ig folytatni akarja a kancellári munkát. Mint mondta, senki sem ura teljes egészében az élete alakulásának, és senki sem tudja, hogy mit hoz a jövő, de mindenképpen további négy évre vállalja a megbízatást, ha tisztségében maradhat.

A július 7-én és 8-án tartott G20-csúccsal összefüggésben történt zavargásokban csaknem 500 rendőr megsebesült, és őrizetbe vettek több mint 200 tüntetőt.