Tankok éjszakája: egy éve fulladt kudarcba a török puccskísérlet

 

Lövöldözés és robbanások kísérték a 2016. július 15-én este kezdődő katonai hatalomátvételt Ankarában. A török hadsereg bejelentette, hogy puccskísérlet kezdődött Erdogan elnök ellen, a nagyvárosok fölött megjelentek a vadászgépek és a helikopterek, majd a Boszporuszon is megszűnt az átjárás.

A tavaly július 15-ei sikertelen puccskísérletre emlékezik a Török Köztársaság, amelynek alapjait megrengette az államcsínyt követő, százezreket érintő tisztogatási hullám. Erdogan török elnök rendkívüli jogkörökkel ruházta fel az állami szerveket, hogy minél hamarabb bíróság elé állíthassa a puccskísérlet fő felelősének kikiáltott Fethullah Gülen követőit. A puccskísérletben 250-en vesztették életüket.

Török rendőr (b) letartóztat egy katonát az isztambuli Taksim téren 2016. július 16-án kora hajnalban. A török hadsereg egy része előző nap este megkísérelte átvenni a hatalmat, és összecsapásokat folytatott a rendőrséggel Ankarában és Isztambulban. A hajnali órákban a kormányfő bejelentette, hogy visszaverték a puccskísérletet. A puccskísérlet halálos áldozatainak száma 194-re nőtt, több mint 1500 katonát őrizetbe vettek. (MTI/EPA/Sedat Suna)

Török rendőr (b) letartóztat egy katonát az isztambuli Taksim téren 2016. július 16-án kora hajnalban (MTI/EPA/Sedat Suna)

 

Így kezdődött a “tankok éjszakája”

Péntek este tankok és vadászrepülők hangjára riadtak fel Ankara lakosai. Az Atatürk reptér előtt tankok sorakoztak fel, a rendőrség tagjai az utcákon csaptak össze a hadsereggel.

A katonaság még péntek este közölte, hogy átvették a hatalmat, Erdogan elnököt félreállították az útból, de Törökország jogállamiságáért senkinek sem kell aggódnia.

Az egyik, talán legismertebb videón egy rendőr siet egy ellene harcoló, tankjából kirángatott katona segítségére

Háborús hangulat a török fővárosban

A puccs ellen tiltakozókra azonban kisvártatva tüzet nyitottak a hadsereg tagjai a Boszporusz-hídon, így a gyors hatalomváltás helyett háborús hangulat uralkodott el a török fővárosban. A helyiek sorra osztották meg ablakaikból készített videóikat, melyeken az utcákon lövöldöző puccsisták és a hadsereg katonái harcoltak egymással. A török parlamentnél a tankok is tüzet nyitottak.

A helyi hírszerzés főhadiszállását is helikopterekről lőtték, a harci légi járművek egy másik tévéállomásra, az ankarai országos rendőrparancsnokságra és az állami televízió épületére is rátámadt. A puccsisták rövid időn belül elfoglalták a köztévé épületet, és az egyik túszul ejtett hírbemondóval felolvastatták a követeléseiket.

Tűzharc a Boszporusz-hídon

Nem sokkal később, hajnali egykor már tűzharc alakult ki a Boszporusz-hídon is, mikor lőni kezdtek a lezárt hídon átkelni próbáló puccsellenes civilekre.

Péntek estig még ellentmondó állítások hangzottak el mindkét fél részéről: Binali Yildirim török kormányfő egy telefoninterjúban bejelentette, hogy katonai puccskísérlet folyik Erdogan elnök ellen, de a török kormány továbbra is ura a helyzetnek. A hadsereg azonban közölte a lakossággal, hogy az ország irányítása immár az ő kezükben van, kijárási tilalmat rendeltek el és bevezették a katonai igazgatást.

A hajnali órákig nem lehetett tudni, ki irányítja az országot, de a törökök egyben biztosak voltak: a “péntek éjjeli háborúnak” súlyos következményei lesznek.

Forrás: Getty Images

Forrás: Getty Images

Recep Tayyip Erdogan elnök támogatói török zászlókat lengetnek az isztambuli Taksim téren 2016. július 16-án. A török hadsereg egy része július 15-én megkísérelte átvenni a hatalmat, és összecsapásokat folytatott a rendőrséggel Ankarában és Isztambulban. A Recep Tayyip Erdogan elnök ellen lázadó katonák államcsínykísérletét meghiúsították. Az összecsapásokban több mint 200 ember életét vesztette. (MTI/EPA/Marius Becker)

Erdogan támogatói török zászlókat lengetnek az isztambuli Taksim téren 2016. július 16-án (MTI/EPA/Marius Becker)

Kormánypárti civilek elfoglalnak egy tankot Isztambulban 2016. július 16-án kora hajnalban. A hadsereg egy része katonai puccsot kísérelt meg Törökországban előző nap este, Ankarában és Isztambulban robbanások hallatszottak, és lövöldözés is kitört katonák és rendőrök között. A hajnali órákban a kormányfő bejelentette, hogy visszaverték a puccskísérletet. (MTI/EPA/Tolga Bozoglu)

Kormánypárti civilek elfoglalnak egy tankot Isztambulban 2016. július 16-án kora hajnalban (MTI/EPA/Tolga Bozoglu)

A puccskísérlet szombat reggelre kudarcot vallott, és az országban megkezdődött a százezreket érintő tisztogatási hullám.

Megnevezték a puccs szervezőjét, tisztogatási hullám kezdődött

A hamvába holt puccskísérlet utáni napokban kihirdetett rendkívüli állapot különleges jogkörökkel ruházta fel az állami szerveket, amelyek több tízezer embert vádoltak meg azzal, hogy kapcsolatban álltak a puccskísérlet fő felelősének kikiáltott Fethullah Gülennel, az Egyesült Államokban élő hitszónokkal. A török vezetés szerint Gülen és szervezete évtizedek alatt párhuzamos államot épített ki az államapparátusban, Gülen Hizmet nevű mozgalmán keresztül az egész török társadalmat behálózta, legyen szó iskolákról, bíróságokról vagy a hadseregről.

epa04002359 A handout picture made available on 27 December 2013 provided by fgulen.com shows Fethullah Gulen, an Islamic opinion leader and founder of the Gulen movement.  A 'state and democracy crisis' started 17 December 2013 after police raids in the high-level corruption investigation led to the arrests of 24 people, including the sons of three ministers and the chief executive of state-run Halkbank, Suleyman Aslan. Observers in Turkey and local media have said the corruption inquiry is part of a growing political feud between Erdogan and his former ally, Fethullah Gulen.  EPA/FGULEN.COM / HANDOUT  HANDOUT EDITORIAL USE ONLY/NO SALES

Fetullah Gülen (Fotó: EPA)

A puccskísérletet követően átfogó tisztogatás kezdődött a teljes államigazgatásban. Mintegy 50 ezer embert bebörtönöztek, 150 ezer jogászt, akadémikust, államigazgatási alkalmazottat, katonát és rendőrt pedig felfüggesztettek állásukból azután, hogy egy csapat zendülő egyenruhás harckocsikkal, helikopterekkel és vadászgépekkel megpróbálta magához ragadni a hatalmat, és félreállítani Recep Tayyip Erdogan török elnököt.

A török igazságügyi minisztérium adatai szerint 169 ezer ember ellen indítottak eljárást. Néhányuk bűne az volt, hogy a Gülen-féle hálózat által is használt üzenetküldő alkalmazáson keresztül kommunikáltak, míg mások a hitszónok hívei által alapított iskolákban dolgoztak, vagy egy Gülenhez köthető bankban helyezték el megtakarításaikat. A hatóságoknak még azok is gyanúsak voltak, akik egydolláros bankjegyet hordtak a pénztárcájukban. Úgy tartják, hogy a Fethullahista Terrorszervezet (FETÖ) tagjai ennek segítségével ismerik fel egymást.

Negyven éves beszivárgást kell helyrehozni

“Mindenhova beszivárogtak” – bizonygatta Numan Kurtulmus kormányfő-helyettes a Reuters hírügynökségnek. Kurtulmus szerint évekbe telhet Gülen befolyásának felszámolása. “Negyven évre visszamenő struktúráról beszélünk, amelyet nem lehet egy nap alatt felszámolni” – tette hozzá.

“Ez a folyamat még hosszú ideig eltart, és nekünk nagyon határozottan kell folytatnunk” – húzta alá Kurtulmus. “Sem a hősiességet, sem az árulást nem szabad feledni. 80 millió állampolgárunk mindegyikének politikai nézetétől függetlenül támogatnia kell küzdelmünket a FETÖ-vel szemben. Ez a tisztogatás a végsőkig el fog menni” – tette hozzá.

Ugyanezt az üzenetet erősíti meg majd Erdogan az eheti megemlékezéseken, amelyek csúcspontja a vasárnap hajnali 2 óra 34 perckor elhangzó ankarai beszéde lesz. Egy évvel korábban pontosan ugyanekkor vették tűz alá a lázadók a parlamentet.

Recep Tayyip Erdogan török elnök (k) megtörli a szemét a 2016. július 15-i puccskísérlet első évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen Ankarában 2017. július 13-án. A hatalomátvételi kísérlet óta több tízezer embert tartóztattak le Törökországban, és százezernél is többet bocsátottak el vagy függesztettek fel állásából, elsősorban tanárokat, rendőröket és bírákat. (MTI/AP pool/Török elnöki sajtószolgálat)