Az egy évvel ezelőtti elvetélt katonai államcsínyre emlékeztek különböző rendezvényeken szombaton Törökországban.
Törökország 2016. július 15-én megnyerte “második függetlenségi háborúját” – hangoztatta Binali Yildirim török miniszterelnök az ankarai parlament rendkívüli ülésén. “Egy éve már, hogy a legsötétebb éjszaka a hősök éjjelévé vált” – tette hozzá. A függetlenségi háborút említve Yildirim az Oszmán Birodalom összeomlását követő háborúra utalt, amelyet követően Mustafa Kemal Atatürk vezetésével 1923-ban megalakult a Török Köztársaság.
Kemal Kilicdaroglu, a legfőbb török ellenzéki pártnak számító Köztársasági Néppárt (CHP) vezetője viszont bírálta a kormányt, amiért szerinte akadályozza a hatalomátvételi kísérletkor történtek teljes feldolgozását.
Törökországi évforduló
“Az elmúlt évben a jogi folyamatok egyre inkább eltávolodtak a törvényes keretektől. Tönkretették az igazságszolgáltatást és egy gyors normalizáció helyett folytonos rendkívüli állapotot teremtettek” – hangoztatta Kilicdaroglu a parlamentben. A török vezetésre utalva hozzáfűzte: azokat, akik a puccsistákat és támogatóikat az államapparátus legérzékenyebb részeibe telepítették, felelősségre kell vonni, különben nem lehetséges a történtek teljes feldolgozása.
Ahmet Yildirim, a szintén ellenzéki kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) helyettes vezetője “egy második államcsíny” elkövetésével vádolta a kormányt, és sérelmezte a tömeges elbocsátásokat és őrizetbe vételeket.
Az APA osztrák hírügynökség megjegyezte, hogy Kilicdaroglu bírálata viszonylag enyhének tűnt, ami annak tudható be, hogy a megemlékezésekre tekintettel “átmeneti fegyvernyugvásban” egyezett meg a hallgatóság soraiban ülő török államfővel.
Erdogan vasárnap mond beszédet
Recep Tayyip Erdogan közép-európai idő szerint vasárnap hajnalban, 1 óra 32 perckor mond beszédet a törvényhozásban, vagyis pontosan abban az időpontban, amikor egy évvel korábban a puccsisták lőni kezdték a parlament épületét. A török államfő az általa vezetett Igazság és Fejlődés Pártja (AKP), valamint az ügyét támogató nacionalista ellenzéki Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP) képviselői előtt szólal fel, mivel a CHP és a HDP bojkottálja a hajnali ülést.
Az elvetélt puccskísérlet évfordulóján Törökország-szerte megemlékezéseket tartanak.
Az újonnan bevezetett “demokrácia és egység” július 15-i nemzeti emléknap alkalmából a többi között ingyenessé tették a hétvégén a tömegközlekedést Isztambulban. Erdogan szombat este a hatalomátvételi kísérlet 249 halálos áldozatának tiszteletére emelt emlékművet avat fel a városban, a Boszporusz felett átívelő egyik hídnál. Isztambulban több ezren gyülekeztek a “nemzeti egység menetére”, hogy a Július 15-i mártírjai – korábbi nevén Boszporusz – hídhoz elérve részt vegyenek a szoboravatáson. Vasárnapra virradóra pedig úgynevezett demokrácia őrszolgálatba várják az utcákra a törököket.
Több százan meghaltak
A török hadsereg egyes alakulatai 2016. július 15-én kísérletet tettek az államhatalom megdöntésére, utakat, hidakat szálltak meg, illetve lőtték a parlament és az elnöki palota épületét is. Az összecsapásokban hivatalos adatok szerint 249-en vesztették életüket, rajtuk kívül az államfő szerint 35 puccsista halt meg. A lakosság támogatásával a puccsot leverték, amelyet követően a török kormány rendkívüli állapotot vezetett be az országban, és azóta is keményen fellép az általa terrorszervezeteknek tekintett csoportok ellen.
Az utóbbi egy évben a kormányzat átfogó tisztogatást hajtott végre az államapparátusban: mintegy 150 ezer tisztviselőt elbocsátottak vagy felfüggesztettek az állásából, 50 ezer embert pedig őrizetbe vettek a hadsereg, a rendőrség, a bíróságok, az egyetemi oktatók és más szektorok soraiból azzal a gyanúval, hogy közük lehetett a puccskísérlethez, amelynek kitervelésével Ankara az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónokot vádolja.
