Magyar részvétellel indul a PLATO exobolygó-kereső program

 

Az Európai Űrügynökség (ESA) tudományos programtanácsa úgy döntött, hogy a huszonhat távcsőből álló rendszer összeállításában és a mérési módszerek fejlesztésében fontos szerepet kap a magyar kutatók és mérnökök munkája.

A négy évre tervezett PLATO exobolygókat keres majd. Feladata a Földhöz hasonló és kissé nagyobb méretű bolygóknak, szuperföldeknek a felfedezése és beható vizsgálata lesz. Azokat a planétákat kutatják, amelyek megfelelő távolságban keringenek központi csillaguktól ahhoz, hogy felszínükön folyékony víz létezhessen.

A nagy űrtávcsőrendszer szinkronizálását és áramellátását egy magyar vállalat fejleszti majd.

- Egy egész hadseregnyi, 26-30 darab kis távcső fogja egyszerre monitorozni az égbolt viszonylag nagy területét. A bolygóknak azt a jelét keressük, ami abból adódik, hogyha véletlenül elhaladnak csillaguk korongja előtt, akkor nagyon kis mértékben elhalványodik a csillag fényessége. Ha a jel ugyanolyan időközönként rendszeresen visszatér, akkor remélhetjük, hogy bolygóról van szó – magyarázta Szabó Róbert az MTA CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet tudományos igazgatóhelyettese az M1 – Minden tudás című műsorában.

A pontos fényességmérések alapján a kutatók a csillagok rezgéseit, szeizmikus aktivitását is tanulmányozzák majd. Ez alapján lehet meghatározni tömegüket, méretüket és korukat. Az új információk a felfedezett bolygórendszerek kialakulásának és fejlődésének jobb megértéséhez vezethetnek.

A PLATO távcsövei együttesen vizsgálják majd az égbolt nagy területeit. Az adatfeldolgozás részben a fedélzeti számítógépeken, részben pedig a földi adatközpontokban valósul majd meg.

Szabó Róbert kifejtette, az előrejelzések szerint, ha elég gyakori az élet máshol az univerzumban, akkor még akár a mi életünkben elképzelhető, hogy felfedezzük és megerősítjük létezését más bolygón. Nem fejlett civilizációra kell elsősorban gondolni, de ha például sűrű növényzet van egy távoli planétán, akkor megvannak az eszközök és elméleti számítások, hogy hogyan lehet róla minden kétséget kizáróan megbizonyosodni – magyarázta a műsorban.

bscap0002

Az exobolygók felfedezése az első lépés hozzá, hogy megtudjuk, mi található a világegyetemben, mi történik más bolygókon.

Vida Krisztián, az Intézet tudományos főmunkatársa kifejtette, nagyjából az 50-es években érett meg a gondolat rá, hogy ezzel valamit kezdeni kellene. Bő 40 év kellett hozzá, hogy az első ilyen égitestet ki tudják mutatni. Nagy áttörést az exobolygó-kutatásban a Kepler-űrtávcső hozott, amely mintegy négy évig figyelte az égnek egy adott területét. Legfontosabb célja exobolygók, Föld-szerű exoplanéták felfedezése volt – tette hozzá.

A Kepler adatbázisából ma már több ezer bolygót ismerünk. Ezeket csupán néhány hónap alatt fedezték fel. A PLATO-program körülbelül tíz év múlva indul el, vagyis összesen két évtizednyi előkészítő munka szükséges megvalósításához. A műszer a Földtől 1,5 millió kilométerre nyit kaput a világ felé.