A családjával Nemesbükön élő apuka nem szerette volna, hogy a gyermeke egy panellakásban nőjön fel, ezért költözött vidékre, ahol 5 évvel ezelőtt állattartással, majd sajtkészítéssel kezdett el foglalkozni.
A Duna csatorna Balatoni nyár című műsorának Korosa András kistermelő és kézműves sajtkészítő, a Korosajt Műhely tulajdonosa volt a vendége.
Korosa András az első gyermekének születése után döntött úgy, hogy a nagyváros zaját hátrahagyva kiköltözik családjával Nemesbükre. ”Az volt a mozgatórugó, hogy a gyermekem ne egy panellakásban, hanem vidéki környezetben nőjön fel” – mondta a Korosajt Műhely tulajdonosa.
Korosa András először tyúkot, futókacsát és kecskét tartott, majd a Kistermelők Lapjában olvasott a Jersey típusú tehenekről. ”Jött egy belső sugallat, hogy kell egy ilyen tehén. Onnantól kezdve nincs megállás, mostanra már 22 tehénnél tartunk” – tette hozzá a sajtkészítő.
A bocik többek között a Boróka, Bíborka, Bodza, Barack, Bársonyka és Blanka nevekre hallgatnak – hangzott el a műsorban. Korosa András szabad tartásban tartja a teheneket és mind a huszonkettő “B” betűs jószágot a nevén szólítja. A kistermelő sajtkészítő-tanfolyamra járt, továbbá más országok sajtkészítő mestereitől tanulta a receptet.
A boldog tehén a jó sajt titka
“Manapság már közhelynek számít, de a boldog tehén a jó sajt titka. Más minőségű a teje annak a bocinak, aki 15-16 éven keresztül, a maga tempójában adja a tejet, mint a nagyüzemben tartott, 4-5 év alatt kisarcolt tehénnek” – magyarázta Korosa András.
A sajtkészítő elmondta: a Jersey tehén teje magas zsírtartalma miatt kifejezetten sajtkészítésre alkalmas, ezért is nevezik “sajtmarhának” ezt a fajtát.
A Korosajt Fesztivált idén második alkalommal rendezték meg, amelyen 7-800-an vettek részt- hangzott el a műsorban.
