Megjelent a Talmud 19 fejezetének első magyar fordítása

Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) gondozásában megjelent kétkötetes művet, amely az eredeti héber, illetve arámi szöveg mellett közli a fordítást, illetve magyarázatokat is, szerda délelőtt mutatták be.

David Lau, Izrael állam főrabbija köszöntőjében hangsúlyozta: a magyar fordítás megnyitja a Talmud-tanulás lehetőségét minden magyar ember előtt. Mint mondta, a zsidóság a könyv népe, és bár ma sok minden elérhető az interneten, a könyv továbbra is része az élete hetedrészét olvasással töltő zsidóságnak.

Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára az 1998 óta készülő fordításról szólva úgy fogalmazott: az a közösség, amelyik két évtizedet szán arra, hogy lefordítsa a legfontosabb könyvét, “élni akar, és ha élni akar, akkor erősödik is”.

Az államtitkár szavai szerint az elmúlt években számtalan alkalommal segítette a kormány a zsidó közösségeket, támogatott kulturális programokat, zsinagógafelújításokat határon innen és túl, a zsidó közösségi kerekasztal létrehozásával, rendszeres összehívásával pedig a közös gondolkodást és útkeresést teszik lehetővé. Mindezek választ adnak azoknak, akik akadályozni akarják a zsidó-keresztény párbeszédet – mondta.

Soltész: fontos a zsidó-keresztény összefogás

Hozzátette: a mai világban, amikor egy erőszakos vallás szerte a világon megpróbálja háttérbe szorítani a zsidó-keresztény hagyományokat, amikor zsinagógákat gyújtanak fel és keresztényeket üldöznek el otthonaikból, különösen fontos a zsidók és keresztények összefogása.

Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija köszöntőjében felidézte: Magyarországon háromszáz éves hagyománya van a Talmud-tanulásnak. Ez a hagyomány hetven éve megszakadt, a mai könyvbemutató azonban bizonyítja, hogy nem végleg, hanem újra él a “tanulás fontosságának örök üzenete”.

A vezető rabbi kitért arra, hogy tucatnyian fordították és lektorálták a szöveget. A korábban magyarul megjelent Talmud-kiadványok csak mondásokat tartalmaztak, ez az első alkalom, hogy teljes fejezeteket, diskurzusokat közölnek – tette hozzá.

Köves Slomó megköszönte David Launak, hogy ellátogatott Magyarországra, kifejezve ezzel, hogy az izraeli rabbinátus értékeli a magyar zsidóság kulturális és hitéleti reneszánszát.

Baruch: Fontos a magyar fordítás

Oberlander Baruch, a Budapesti Ortodox Rabbinátus és a Chabad Lubavics mozgalom vezetője azt mondta, a vallásos zsidó embernek minden nap kell időt szakítania a Talmud tanulmányozására, ehhez azonban mind az arámi, mind a héber nyelvet ismernie kell, ráadásul a Talmud sajátos nyelvezetét is el kell sajátítania.

Kitért arra: ma Magyarországon sok zsidó ember szeretne magasabb szinten megismerni saját hagyományait, de kevesen tudnak jól héberül és még kevesebben arámiul, ezért tartják fontosnak a magyar fordítást.

Oberlander Baruch szerint a zsidóság legnagyobb ellensége a tudatlanság: aki nem ismeri saját háromezer éves kultúráját, az képes elfordulni tőle, a nem zsidó közösségben pedig tudás nélkül könnyen alakulnak ki a zsidósággal szemben előítéletek.

A Talmud a zsidó kultúra legfontosabb könyve, a több ezer éves zsidó tudás, hagyomány enciklopédikus gyűjteménye, amely jogi szövegeket, bibliamagyarázatokat tartalmaz. Szerkesztése a 6. században zárult. A művet a 15. században nyomtatták ki először. A nyomtatott Talmud 20, kb. 750 oldalas kötet, amelynek nagyjából fele maga a talmudi szöveg, másik fele pedig magyarázat.

Oberlander Baruch az MTI-nek elmondta: a most megjelentetett magyar szöveg a Talmud nagyjából 500 témaköréből 19-et közöl teljes terjedelmében, magyarázatokkal együtt. A témák között szerepel többek között a szombati munkatilalmakról szóló, a szentföldi letelepedés törvényét, a talált tárgy megszerzésének módjait, a megtévesztés törvényeit vagy a házasság és válás törvényeit tárgyaló diskurzus.

A Talmud-fordítás 1500 példányban jelent meg, a kiadást a kormány hétmillió forinttal támogatta.