Kovács Zoltán: Párizs és Budapest között megvan a kölcsönös szándék egymás álláspontjainak megismerésére

Kovács Zoltán egynapos látogatásra érkezett a francia fővárosba, hogy hivatalosan is felvegye a kapcsolatot a tavaszi elnök- és nemzetgyűlési választások után felállt új adminisztrációval és a sajtóval. Tájékoztatása szerint a két hónapja tervezett látogatásnak külön aktualitást adott a múlt heti EU-csúcs és azon belül is a visegrádi négyek és a francia elnök pénteki találkozója.

“Ha megvan a kölcsönös tisztelet, akkor komoly lehetőség van a párbeszédre, amelyre egyébként igény is van. Ez irányú szándékát mindenki kinyilvánította (…) Kölcsönös szándék van egymás álláspontjainak megismerésére, s ez újdonság a korábbi évek vagdalkozásaihoz, fenyegetőzéseihez és zsarolásaihoz képest” – fogalmazott Kovács Zoltán.

A kormányszóvivő emlékeztetett arra, hogy az EU-csúcsot megelőzően az Emmanuel Macronnal nyolc európai lapban megjelent interjúban elhangzott bizonyos “udvariatlan” kijelentésekre az azoknak megfelelő válasz érkezett a visegrádi négyek részéről. Jelezte, hogy Magyarország abból indult ki, hogy “a párbeszéd alapját a kölcsönös tisztelet jelenti, és az, hogy tudomásul vesszük, hogy egyes kérdésekben másképp vélekedünk, másképp működnek az intézményeink, de a különbségeket tiszteletben tartjuk, és azok ellenére keressük az egyetértést és az együttműködés lehetőségeit”.

A visegrádi négyek és a francia elnök brüsszeli megbeszélésén a kormányszóvivő szerint kiderült, hogy amikor konkrétumokról van szó, akkor “nem csak lehetősége, hanem módja is van a rendes párbeszédnek, és a hangot is meg lehet találni”.

Agyelszívás

A francia fél által kiemelt témában, a kiküldött munkavállalók európai direktíváját illetően megfogalmazott különböző álláspontok és perspektívák ellenére Kovács Zoltán szerint nyilvánvalóvá vált, hogy van miről beszélni. ”Ami francia részről szociális dömpingnek tűnik, az közép-európai részről agyelszívás” – hívta fel a figyelmet. A visegrádi négyek részéről ugyanakkor mindenki nyilvánvalóvá tette, hogy a visszaélések és a szabálytalanságok leküzdésére készek az együttműködésre és a párbeszédre, az alapvető szabadságokat érintő kérdésekben viszont az európai szerződéseknek kell útmutatónak lenniük a kormányszóvivő szerint.

Egyenrangú felek

Kovács Zoltán francia partnereinek elmondta, hogy a visegrádi négyek együttműködése kínál egy olyan formát, amely keretet adhat a jövőbeni megbeszéléseknek. “Ez az országcsoport azon dolgozik, hogy minden olyan kérdésben, amely Európa jövőjét érinti, egyenrangú félként tudjanak megjelenni, az álláspontjuk ugyanolyan relevanciával jelenjen meg, mint bármely más nyugat-európai tagállamnak a véleménye” – hangsúlyozta.

A Le Monde című napilap újságírójával folyatott megbeszélése után Kovács Zoltán úgy vélte, hogy “sok szempontból továbbra is ugyanazok a sztereotípiák és negatív képek villannak fel és ugyanazok a kérdések érkeznek, amelyekkel az elmúlt években már sokat találkoztunk”. Elmondása szerint “részben szimbolikus, részben pedig áltémáknak” tekinthető ügyekben, például a sajtószabadság vagy az igazságszolgáltatás kérdésében vonják kérdőre a magyar kormányt, jóllehet ezeket Magyarország az Európai Unió illetékes szerveivel már régen lezárta és megnyugtatóan kezelte. “Mégis ezek Franciaországban a sajtóban és részben a politikában is visszatérő témákat jelentenek” – mutatott rá.

Témák

Kovács Zoltán azt szeretné, ha az ilyen típusú témákról folyó beszélgetésekben “a soha nem definiált európai értékek” helyett mindenki ragaszkodna inkább azokhoz a témákhoz, amelyek benne van az európai szerződésekben és alapdokumentumokban, és amelyekről jogi erővel bíró döntések és kötelezettségvállalások is születtek. A kormányszóvivő szerint csak ebben a keretben van értelme olyan kérdésekről beszélni, mint a szolidaritás, a törvények betartása, az együttműködés vagy Európa jövője. Az ezen túl mutató témák a politikai vélemény kategóriájába tartoznak álláspontja szerint.

“Ezt a típusú felfogást nehezen fogadják el, hiszen továbbra is előszeretettel kapjuk azokat a kritikákat, támadásokat, amelyek soha nem definiált alapok mentén próbálnának fogást találni a magyar kormányon” – mondta. Kovács Zoltán szerint az lenne fordulatot jelentő megoldás, ha a tényekről és a magyar intézkedések lényegéről, illetve jogilag megragadható elemeiről lenne szó a francia sajtóban, s “akkor nyugodtabban tudna a magyar kormány is szembenézni bármilyen váddal, mert az intézkedések az elmúlt években kiállták a próbákat, a vitákban pedig az európai jognak megfelelően járunk el” – tette hozzá.