N. Rózsa Erzsébet Közel-Kelet-szakértő szerint egyelőre nem látni, milyen lesz a kihátrálás a katari feszültségből, és az is kérdés, hogy a térség olajmonarchiáit tömörítő együttműködési tanács túléli-e a válságot, s ha igen, milyen engedményekkel.
Pénteken ultimátumot intéztek Katarhoz azok az arab országok, amelyek megszakították vele a kapcsolataikat: azt követelik Dohától a többi közt, hogy mérsékelje diplomáciai kapcsolatait Iránnal, zárja be az al-Dzsazíra televíziót, és haladéktalanul szüntesse meg a török katonai jelenlétet az országban, vessen véget továbbá a terrorista csoportok támogatásának.
Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Egyiptom, Katar és Bahrein 13 követelésből álló listát állított össze, amelyet az Öböl menti válságban közvetítő Kuvait továbbított Katarnak.
“Már lejátszották ezt”
N. Rózsa Erzsébet, a Magyar Tudományos Akadémia világgazdasági intézetének tudományos főmunkatársa az M1 műsorában felidézte: 2014-ben hasonló pontokkal már “lejátszották ezt”. Akkor viszont csak a feszültségig, a nagykövetek visszahívásáig jutottak, török katonai jelenlét nem volt Katarban. Katarnak ez “óriási feszültség”, mindenki közvetíteni akar – mondta a szakértő, aki szerint a helyzet rendezésében sok múlik a közvetítőkön.
Ugyanakkor kitért arra is: sokan arra figyelmeztetnek, hogy a katari feszültség egy “nagyobb képbe illeszkedik bele”, amelynek része lehet egy Iránnal szembeni fellépés is. Több amerikai politikus kifejezte aggodalmát, hogy országukat egy újabb közel-keleti háborúba ránthatják bele.
N. Rózsa Erzsébet ugyanakkor jelezte: az Egyesült Államoknak komoly érdekei vannak Katarban is.
Ellentétes a nemzetközi joggal a Katarnak adott ultimátum
Recep Tayyip Erdogan török államfő szerint ellentétes a nemzetközi joggal a Szaúd-Arábia és szövetségesi által Katarhoz intézett ultimátum, és tiszteletlen az a követelés, hogy Törökország szüntesse meg katonai jelenlétét Dohában.
A török államfő vasárnap, az iszlám böjti hónap végét jelző ünnepet (ramazan bayrami) indító reggeli ima után Isztambulban kijelentette, hogy Törökország támogatja Katar válaszát az arab országok által megfogalmazott ultimátumra, mivel az abban megfogalmazott 13 pont – köztük a katari török katonai támaszpont bezárásának követelése – véleménye szerint ellentétes a nemzetközi joggal. Erdogan az ima alatt egyébként cukorbetegségéből adódóan rövid időre rosszul lett.
Többen is megszakították a kapcsolatot Katarral
Bahrein, Szaúd-Arábia, Egyiptom és az Egyesült Arab Emírségek június 5-én megszakította diplomáciai kapcsolatait Katarral, arra hivatkozva, hogy ez utóbbi támogatja a terrorizmust és beavatkozik más országok belügyeibe. Rijád a szaúdi-katari határt is lezárta, holott Katar élelmiszerellátása teljes mértékben a Szaúd-Arábiából, közúton behozott élelmiszerszállítmányoktól függ.
Katar szerint jogsértő és ésszerűtlen a blokád, amely szuverenitását csorbítja. Erdogan vasárnap hangsúlyozta: Ankara Szaúd-Arábiának is felajánlotta, hogy támaszpontot alakít ki a területén, de Rijád nem válaszolt a javaslatra.
Törökország és Katar 2014 decemberében széles körű védelmi megállapodást kötött. A török parlament június elején törvényerőre emelte az egyezménynek azt a pontját, amelynek értelmében Törökország támaszpontot alakít ki és katonákat állomásoztat Katarban. Törökország ezen felül légi és vízi úton élelmiszer-szállítmányokat küld az arab országba.
Fikri Isik török védelmi miniszter pénteki interjújában leszögezte: amellett, hogy a dohai török bázis hozzájárul a katari katonák kiképzéséhez, szavatolja az egész Perzsa(Arab)-öböl biztonságát. Csütörtökön a viszály június eleji kirobbanása óta először 23 török katona és öt páncélautó érkezett a katari támaszpontra. Korábban 88 katona állomásozott a bázison, a kontingens végső létszáma ezer körül lesz.
Törökország szoros kapcsolatot ápol Katarral, különösen gazdasági és katonai síkon, miközben jó viszonyt igyekszik teremteni más Perzsa(Arab)-öböl menti monarchiákkal, köztük Szaúd-Arábiával, amely az Egyesült Államok támogatását élvezi.
Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Egyiptom és Bahrein többek közt azt is követeli Dohától, hogy mérsékelje diplomáciai kapcsolatait Iránnal, zárja be az al-Dzsazíra televíziót és vessen véget terrorista csoportok támogatásának.
