Az Európai Unió védelmi dimenziójának erősítése az uniós vezetők brüsszeli csúcstalálkozójának legnagyobb eredménye, az ülésen teljes egyetértés volt, minden tagállam részt kíván venni a rendszerben - közölte Orbán Viktor kormányfő pénteken a tanácskozást követő sajtóértekezletén.
Kiemelte, ha lesz egyszer európai hadsereg, akkor a mostani találkozót írják majd be kiindulópontként a történelemkönyvekbe.
Fontosnak nevezte az EU védelmi dimenziójának megerősítését, hogy a kontinens gazdasági és politikai erejét katonai erővel is alá lehessen támasztani, illetve azt, hogy összhangot és ésszerű elrendezést hozzanak létre a hadi beszerzések területén, a kiegyensúlyozottság elvét figyelembe véve.
“Nem változtatjuk meg az identitásunkat”
Orbán Viktor arról számolt be, hogy a találkozót ezúttal is a migráció napirendi pontja uralta, azonban a résztvevők most nem a nézetkülönbségekre helyezték a hangsúlyt, hanem az együttműködésre. Mint mondta, a korábbiakkal ellentétben nem azokról a kérdésekről beszéltek, amelyekről szinte kizárt az egyetértés, például hogy “mit csináljunk az oktalanul beengedett migránsokkal”.
Ennek kapcsán Orbán Viktor aláhúzta, egyes tagállamokkal ellentétben Magyarország nem “szolidaritási-technikai”, hanem “identitási” kérdésnek tekinti az unió területén tartózkodó menedékkérők elosztását. Leszögezte: lehetetlen, hogy bárki más határozza meg, kikkel élünk együtt, és ezáltal Magyarország identitását.
“Nem rejtjük véka alá, hogy eszünk ágában sincs megváltoztatni az identitásunkat. Megértjük, hogy számos országban ez már megváltozott, (…) de nekünk jogunk van nem követni őket” – mondta. ”Készen állunk helyben segíteni, kerítést építünk és megvédjük az Európai Unió belső területeit, sok mindenre hajlandóak vagyunk, de az identitásunk megváltoztatására nem” – jelentette ki.
Orbán Viktor miniszterelnök sajtótájékoztatót tart az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozójának második napi ülése végén 2017. június 23-án. (MTI/EPA/Olivier Hoslet)
Megerősítik az unió védelmi mechanizmusát
Az uniós menekültügyi kvóták elleni magyar és szlovák kereset ügyében várható ítéletről szólva a miniszterelnök határozottan kijelentette, hogy a kormányt a számára esetleg kedvezőtlen döntés sem kényszerítheti arra, hogy feladja az álláspontját. “Megtaláljuk a módját, hogy elérjük a célunkat” – vélekedett.
Orbán Viktor elmondta, hogy az ülésen főként a migrációs válság külső összefüggéseire fókuszáltak. Egyetértés volt arról, hogy meg kell védeni az EU külső határait, hogy meg kell állítani az illegális bevándorlást, és hogy együtt kell működni a kibocsátó- és tranzitországokkal.
“A Klebelsberg-féle megemlékező beszéd “minden szavát tartom”
A Klebelsberg Kuno felújított lakhelyének átadásakor mondott megemlékező beszéd pontos fogalmazásának “minden szavát tartom” – jelentette ki Orbán Viktor. A miniszterelnök elmondta, nevetségesnek találja azt a gondolkodást, amely szerint a kultuszminiszter “jó fiú, a miniszterelnök jó fiú”, aki meg őket kinevezi – a kormányzó -, annak nincsenek ebben érdemei. ”Ez egészen egyszerűen ellentétes a józan ésszel” – fogalmazott.
Kijelentette, nem vesz részt a történelemmel kapcsolatos vitákban. Véleménye szerint ugyanakkor elég a józan ész szabályait követni, amely azt mondatja, hogy miniszterelnök akkor volt Magyarországon, ha azt a kormányzó kinevezte, és jó kultuszminiszter akkor volt, ha őt a miniszterelnök megbízta. Nem lehet az adott korszak érdemeit a szerint felosztani, hogy ki tetszik az embernek és ki nem – vélekedett.
A miniszterelnök szerdán Budapesten a megújult Klebelsberg-kastély ünnepélyes átadásán elmondott beszédében a 20. század második és a harmadik évtizedét a magyarság történetének súlyos próbakövének nevezte és úgy vélte: néhány kivételes államférfiúnak, Horthy Miklós kormányzónak, Bethlen István miniszterelnöknek, és Klebelsberg Kuno miniszternek köszönhető, hogy az elvesztett világháború, a vörös terror 133 napja és a trianoni diktátum roppant súlya alatt “mégsem temetett maga alá minket a történelem”.
