Macron beleszállt „egyes közép-európai politikai vezetőkbe”

 

Európa nem szupermarket címmel közölt interjút Emmanuel Macron francia államfővel csütörtökön nyolc európai újság, köztük a Süddeutsche Zeitung című német liberális lap is.

A tavaszi elnökválasztáson függetlenként indult volt szocialista gazdasági miniszter kiemelte: a német-francia kapcsolatokban vissza kell térni az “együttműködés szelleméhez”, amely Francois Mitterand francia államfő (1981-1995) és Helmut Kohl német kancellár (1982-1998) kapcsolatát jellemezte, különben szétesés fenyegeti Európát. Mint mondta, “a kérdés az, hogy Európa megvédi-e az alapértékeit, amelyeket évtizedekig terjesztett az egész világon, vagy meghátrál az illiberális demokráciák és az autoriter rezsimek erősödése előtt”.

Kemény bírálat a kelet-európai vezetőknek

Hozzátette, hogy “egyes kelet-európai politikai vezetők cinikusan” viszonyulnak az Európai Unióhoz. Számukra az EU csak arra szolgál, hogy “pénzt osszanak szét, anélkül, hogy tisztelnék  értékeit”, azonban “Európa nem szupermarket, hanem sorsközösség”.

Macron megérkezik a brüsszeli csúcsra Fotó: EPA/STEPHANIE LECOCQ

Macron megérkezik a brüsszeli csúcsra
Fotó: EPA/STEPHANIE LECOCQ

Franciaországnak és Németországnak a “bizalom szövetségét” kell kialakítania, ami többek között azt jelenti, hogy minden uniós csúcs előtt egyeztetik álláspontjukat – mondta az új francia államfő a csütörtökön kezdődő kétnapos uniós csúcsra időzített interjúban.

A bizalom szövetsége nem azt feltételezi, hogy mindig mindenben egyet kell érteni, “de nem akarunk elvesztegetni több időt azzal, hogy másokat kérünk meg a közvetítésre a vitás ügyeinkben” – tette hozzá.

Terrorizmus és megnyert tömegek

Emmanuel Macron aláhúzta, hogy olyan Európát kell építeni, amely megvédi az embereket. A védelem éppen úgy vonatkozik a terrorizmus veszélyére, mint a klímaváltozásra, az emberi jogokra vagy az úgynevezett szociális dömpingre, vagyis lefelé tartó bérversenyre. A védelmező Európa kialakításához elengedhetetlen az euróövezeti integráció elmélyítése, különben “kiírjuk magunkat a történelemből”. Azonban az átalakítást “nem lehet rákényszeríteni népeinkre”, meg kell nyerni, “magunkkal kell vinni őket”.

A globalizáció következő szakasza

Először konszolidációra van szükség, majd a közösséget át kell vezetni “a globalizáció következő szakaszába”. Ehhez elengedhetetlen a közös euróövezeti költségvetés intézményének kialakítása egy demokratikus legitimációval rendelkező kormánnyal együtt. Ez az “egyetlen eszköz, amellyel ismét erősebb konvergenciát lehet teremteni” – mondta Emmanuel Macron, megjegyezve, hogy Franciaország mindebben “csupán a hajtómotor” szerepét töltheti be. Hozzátette, hogy a reformok célja “a felelősség és a szolidaritás oszlopának” felépítése. “Az az érzésem, hogy ez nincs Németország ellenére” – mondta a francia államfő.

„A kelet-európai munkások miatt volt a Brexit”

A védelmező Európa elképzelésével kapcsolatban arról is beszélt, hogy a szociális dömping visszaszorítása céljából szigorúbb szabályokat kell bevezetni a Franciaországban olcsó konkurenciát jelentő kiküldött munkavállalók foglalkoztatásában. A brit uniós tagság megszüntetése (Brexit)  is annak tulajdonítható, hogy “a kelet-európai munkások elvették a brit állásokat”, az EU-pártiak azért veszítettek, mert “a brit középosztály azt mondta, hogy ‘stop’”.

Németország fegyverkezik

A nemzetközi sajtónak adott első interjúban Emmanuel Macron kiemelte, hogy Németország és az EU-ban betöltött szerepe átalakulóban van. A biztonsági és védelmi ügyekben Angela Merkel kancellár “erősen mozgásba lendítette a dolgokat”, és a második világháborúból eredő tabukhoz is hozzányúl. Ezt jelezi például, hogy Németország a következő években többet költ majd védelemre, mint Franciaország. Azonban egyértelműen elhatárolódik a nem európai szintű akcióktól.

Ez azt jelenti, hogy “Németországnak szüksége van Franciaországra, hogy megvédje magát, és Európát” – mondta Emmanuel Macron, aki az interjúban arról is beszélt, hogy hazája akár önállóan, az Egyesült Államok nélkül is hajlandó légitámadásokat végrehajtani Szíriában, ha bebizonyosodik, hogy Bassár el-Aszad elnök rezsimje felelős a közel-keleti arab országban történt vegyifegyver-támadásokért.

Nem ragaszkodnak Aszad távozásához

Ugyanakkor Franciaország már nem ragaszkodik feltétlenül Aszad távozásához, mert nincsen senki, aki legitim utódja lehet az elnöki tisztségben. A legfőbb cél a terrorista csoportok elleni küzdelem. A terroristák “az ellenségeink”, és szervezeteik “kiirtásához” mindenkivel együtt kell működni, “különösen Oroszországgal” – mondta Macron.

Macron világossá tette, hogy bízik a tervezett belföldi reformok sikerében. Mint mondta, Franciaország nem olyan ország, amelyet meg lehet reformálni, hanem olyan, amely “megváltoztatja, átalakítja magát”. ”Ameddig csak el lehet kerülni a reformokat, a franciák nem reformálnak, de most már megértették, hogy a szakadék szélén állnak” – mondta Emmanuel Macron, hozzátéve, hogy államfővé választása csak a kezdet, “egy francia, és reményeim szerint európai újjászületés kezdete”.