Éber őrök vigyázzák a Tisza szerelmes rovarjait

 

Három év várakozás egy nap tündöklés. A tiszavirág élete távolról sem csak huszonnégy óra, ám az, amiért érdemes élni valóban csak napnyugtától napnyugtáig tart. Persze csak jó esetben, mert - bármilyen igazságtalan – még egy kérésznek is lehet rossz napja.

A közel négy centiméteres tiszavirág ünnepi menü több madár asztalán is, a gólya a csér, a sirály, a gém egyaránt fogyasztja, ráadásul a rovar kifejezetten érzékeny a víz tisztaságára is. Ott ahol PET-palack virít a vízen, előbb utóbb eltűnik – hangzott el a Kossuth Rádió Hajnal-táj című műsorában.

Fejes Lőrinc, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság kiskörei szakaszmérnöke a műsorban elmondta, a PET-palackok mellett van a Tiszában gumi, üveg, fém, műanyag, minden, amit a patakok, kisebb folyók medrébe behordanak a lakosok, majd az árhullámokkal egy részük eljut a Tiszába, vagy innen a Dunába. Mivel most közepes árhullám érkezett, az uszadékfa és a sok kommunális hulladék is megrekedt a kiskörei vízlépcsőnél, ezeket uszályba rakják vegyesen, majd a parton szétválogatják.

Szavai szerint a Tisza vízminősége szempontjából fontos jelzőrendszer a tiszavirágzás, hiszen kérész csak azokban a folyókban van, ahol nagyon tiszta a vízminőség. Valamikor a Dunában is volt, ma már csak a Tiszában jellemző. A mérések is azt bizonyítják, hogy kiváló a vízminőség. Az egész vízfelületet beborítja a kérészek látványos násztánca, majd a párzást követően, rövid idő múlva el is pusztulnak. Ezalatt azonban megtörténik minden: a kifejlődés, a násztánc, a párzás, a peték vízre rakása, amelyekből három év múlva ugyanígy táncra kelnek a kérészek – tette hozzá.

A vízügyi szakemberek mellett a rendőrök is vigyáznak a kérészekre. Rendszeresen ellenőrzik a folyót azért, hogy a Magyarországon is ritka és védett állatfaj megmaradjon a következő generációnak – mondta Csúr Péter rendőr őrnagy, a kiskörei vízi rendészet őrsparancsnoka.

Tiszavirágok (Palingenia longicauda) esti násztánca a Tiszán, Nagykörű közelében 2017. június 18-án. A legnagyobb termetű kérészfajunk a tiszavirág, természetvédelmi értéke egyedenként tízezer forint. A kérész napjainkra csak a Tiszán, illetve egy-két mellékfolyóján - főként a Kőrösön - lelhető fel. MTI Fotó: Bugány János

Tiszavirágok (Palingenia longicauda) esti násztánca a Tiszán, Nagykörű közelében 2017. június 18-án. (MTI Fotó: Bugány János)

Szavai szerint legfontosabb stratégiai együttműködőik a természetvédelmi őrök, a halőrök és a polgárőrök. Napi kapcsolatban vannak, ezáltal több területen tudnak egyszerre megjelenni. A tiszavirágzásra nagyon figyelnek, hogy senki ne károsítsa a kérésztelepeket és az egyedeket sem. A szemetelésre is ügyelnek. A parti horgászokat és sátoros horgászokat rendszeresen ellenőrzik, és felhívják a figyelmet a szemét eltávolítására.

A szemét mellett sokszor a horgászok is veszélyesek lehetnek a kérészekre, aki a védett rovar egyedét elpusztítja, szabálysértést követ el, amely 150 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.