A V4-ek együttműködése jó lehetőséget ad arra, hogy egyenrangú partnerként kezeljék a kelet-európai országokat - emelte ki Kovács Zoltán kormányszóvivő az M1 aktuális csatorna csütörtök esti műsorában.
Emmanuel Macron nyolc európai lapban – Le Figaro, El País, Süddeutsche Zeitung, Corriere della Sera, Le Soir, Le Temps, The Guardian, Gazeta Wyborcza – megjelent csütörtöki interjúban egyebek között azt mondta: “amikor ma egyes kelet-európai politikusokat hallok, azt látom, hogy elárulják Európát. Úgy döntenek, hogy lemondanak az alapelvekről, és hátat fordítanak Európának.
Ez cinikus hozzáállás az EU-hoz, amely szerintük pénzosztásra való, anélkül, hogy tiszteletben kellene tartani az értékeit.” A francia elnök interjújával kapcsolatban Orbán Viktor kijelentette: Macron “belépője nem túl biztató, mert azt gondolta, hogy a barátság legjobb formája, hogy rögtön belerúg a közép-európai országokba. Ez itt nem szokás, de majd ő is kiismeri magát” – tette hozzá a miniszterelnök.
Kovács Zoltán szerint számtalan olyan megnyilatkozást látni, melyek szerint újra és újra előjönnek azok a politikai, részben politikai felsőbbrendűségből fakadó nézőpontok, amelyek évtizedek, “évszázadok óta velünk vannak”. A kormányszóvivő megjegyezte, hogy a V4-ek összességében Franciaország-nagyságú népességgel rendelkeznek. Hozzátette: reményeik szerint ez a nyugat-európai, brüsszeli vezetőket is elgondolkoztatja.
A kormányszóvivő felidézte, hogy a négy ország (Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia) az elmúlt két évben hatékonyan együtt tudott működni a közös határvédelemben, de nem csak a migráció, hanem számos más kérdésben: gazdasági, az Európai Unió jövőjéről folytatott viták során, az innovációban, hatékonyságban is fontos javaslatokat tettek a V4-ek.
Kovács Zoltán leszögezte: a magyar álláspont továbbra is az, hogy a kvótákról nem lehet kompromisszumot kötni, s megjegyezte, úgy véli arról az unióban sem lesz egyetértés. Más közös intézkedésekkel a külső határok megerősítésével, s a Líbiában, Afrika egyes régióiban és a Közel-Keleten való hangsúlyosabb európai megjelenéssel kell fellépni közösen a migrációs válság ellen.
A kormányszóvivő kitért arra is, hogy a szíriai menekültek, akiknek valóban el kellett hagyniuk lakóhelyüket a környező országokba, azért nem mennek tovább, mert az első adandó alkalommal szeretnének hazatérni. Ezért Nyugat-Európának a politikai rendezés elősegítésével, majd később anyagi segítségnyújtással abban kell segítenie, hogy a lehető leggyorsabban, mindenki visszatérhessen szülőföldjére – szögezte le Kovács Zoltán.
