Budára érkezett a Szent Jobb

 

1771 június 21-én hozták haza államalapító királyunk ereklyéjét. Mária Teréziának a nagyhatalmi státuszát éppen elvesztő Raguzai Köztársaságtól sikerült megszereznie.

A Szent Jobbot több legendárium is övezi, két évszázadon keresztül a magyarság számára ismeretlen helyen volt – Wikipédia cikke is többet felvonultat a lehetséges kalandos utakról. A Magyar Nemzeti Levéltár ugyanakkor dokumentumokra hivatkozva állítja, hogy a raguzai domonkosok 1590-ben leltárba vették a Szent Jobbot. Az ereklye feltűnése sok magyar hívőt vonzott, majd a magyar nemesség I. Lipót figyelmét is felhívták a felbukkanásra, de a király 1684-es, visszaszerzésre tett kísérlete nem járt sikerrel. Lánya, „Mária Terézia 1768-tól többször is próbálta elérni visszaszolgáltatását, ám eredménnyel csak akkor járt, amikor az orosz fenyegetéstől hozzá forduló várost pártfogása alá vette. 1771-ben Raguza vezetése, miután a domonkosoktól megváltotta, Mária Teréziának ajánlotta fel az ereklyét” – írja a levéltár.

A Szent Jobb Budára érkezésével kapcsolatos ünnepségek német nyelvű programja, mely a levéltár honlapján górcső alá vehető.

A Szent Jobb Budára érkezésével kapcsolatos ünnepségek német nyelvű programja, mely a levéltár honlapján górcső alá vehető.

A megállapodást követően, a hatalmi helyzetet is demonstrálandó, először a birodalmi központba, Bécsbe, a schönbrunni császári palotába szállították az ereklyét. Kilenc nap után, július 15-én kezdte meg útját Magyarországra, Győrben és a pannonhalmi apátságban is elhelyezték, hogy a hívek tiszteletüket tehessék.

„A Szent Jobb szombaton érkezett Budára, ahol gondosan előkészített több napos ünnepség kezdődött.  Először a Nagyboldogasszony templom oltárán helyezték el két gyertya közé, ahol a Szent István-napi matutinum után két testőr őrizete mellett egész éjjelre biztosították a hívek virrasztását” – írja a Magyar Levéltár cikke.

Mária Terézia sokat tett Szent István emlékének megőrzéséért

Mária Terézia rendeletet adott ki, melyen meghatározza, hogy „évente hat alkalommal kell biztosítani a Szent Jobb nyilvános tiszteletét: Szent István ünnepén (augusztus 20.) kilenc napig, Szent Imre ünnepén (november 5.) három, Szent László napján (június 27.) egy, a Szent Jobb Budára érkezésének évfordulóján (július 21.) három, visszaszerzésének évfordulóján (május 29.) három, Buda visszafoglalására (szeptember 2.) emlékezve egy napig”.

Az 1771-es ünnepségre nyomtatott füzet Forrás: mnl.gov.hu

Az 1771-es ünnepségre nyomtatott füzet
Forrás: mnl.gov.hu

Mária Terézia számtalan más módon is hozzájárult Szent István emlékének megőrzéséhez. Augusztus 20-át országos ünneppé nyilvánította, a Szent Jobb hazahozatala emlékére érmét veretett, s az ünnepségsorozatot kísérő latin, magyar és német nyelvű imák, énekek és ismertetők terjesztéséről is gondoskodott – írja a levéltár.

Ismert, hogy ezzel az ereklye hányattatásai nem értek véget, hiszen a második világháború alatt el kellett menekíteni Budapestről.