Csökken a higany mennyisége az alaszkai jegesmedvékben

Friss eredmények szerint a Beaufort-tenger déli részén élő jegesmedvék testében csökken a higanyszint, ami részben jó, részben pedig rossz hír.

A Polar Research folyóiratban közzétett tanulmányban amerikai kutatók feltárták, hogy a higanyszint a medvék szőrében az utóbbi években különösképpen a hímek testében csökkent le. A nőstényeknél az arány elhanyagolható (4,4 százalék), de a hímeknél elérte a 15 százalékot a 2004-2011 közötti időszakban.

Első pillantásra mindez ígéretes, hiszen a higany mérgező, problémákat okozhat az agy, a máj, a vese és az immunrendszer működésében. Mivel pedig megtalálható az erőművek emisszióiban, az emberi eredetű szennyezés kiugrásokat idéz elő a környezeti higanyszintekben.

A higanyszint csökkenése a kutatók szerint nem szükségszerűen a tisztuló környezettel hozható kapcsolatba, mint inkább a változó táplálékforrások módosította élőhelyeknek köszönhető.

Jegesmedvék Alaszkában. (Fotó: AFP)

Jegesmedvék Alaszkában. (Fotó: AFP)

A Déli-Beaufort-tenger valamikor egész évben be volt fagyva, kivéve a júliustól októberig tartó, melegebb hónapokat. A sarkvidéki hőmérséklet emelkedésével azonban a tengeri jég húzódik vissza, a jegesmedvék tradicionális élőhelye elérhetetlenné válik táplálékforrásukkal egyetemben.

A 2000-es évek elején az itt élő mackók a szintén a jeget előnyben részesítő gyűrűs fókákkal táplálkoztak, és csak egy részük merészkedett a szárazra, ahol nem töltött el kettőnél több hetet. Mivel azonban a jég néha több mint 600 kilométerre is visszahúzódik a sekély vizektől, a jegesmedvék ma már szinte két hónapot is a szárazon töltenek, ahol új táplálékforrásokat fedeztek fel.

A sarkvidéki emberi közösségek gyakran hagynak a parton grönlandibálna-tetemeket, amelyek egyre népszerűbbek a medvék között. Ezek valójában elősegíthetik a higanyszintek csökkenését testükben, legalábbis a hímeknél, amelyeket nem rettent el a bálnák hatalmas mérete.

A korábbi vizsgálatok már összekapcsolták ezt a zsíros táplálékot a jegesmedvék javuló fizikai állapotával. A jelek szerint egyúttal a higanyszint csökkenéséhez is hozzájárul a bálnahús. Ennek az lehet az oka, hogy a táplálék maga kevesebb higanyt tartalmaz, vagy pedig a higany eltárolódik a szövetekben és addig nem szabadul fel, míg a medve nem használja fel extra energia gyanánt, például szűkösség vagy alacsonyabb BMI-érték esetén. Todd Atwood, a vizsgálat vezetője szerint ez utóbbi kevésbé valószínű, ha a medvék bálnával táplálkoznak.

Jegesmedve Alaszkában. (Fotó: AFP)

Jegesmedve Alaszkában. (Fotó: AFP)

A higanyhoz hasonló méreganyagok gyakran felhalmozódnak a természetben a tápláléklánc révén, ez hagyományosan a medvéket is veszélyezteti, mivel a sarkvidéki tápláléklánc csúcsán állnak. Mivel viszont a planktonevő grönlandi bálnák alacsonyabban helyezkednek el a láncban a gyűrűs fókáknál, bennük kevesebb higany halmozódik fel. Ezáltal a medvék egészségesebb higanyszintre tesznek szert, ami alapvetően jó hír, de kiváltó oka a hagyományos élőhely- és táplálékforrások elveszítésében keresendő, ez pedig már kevésbé jó hír.

Ezek a közvetett hatások a medvék viselkedésére létfontosságúak lehetnek Atwood szerint. Ahogy a tengeri jég zsugorodik, a medvéknek máshova kell menniük. Ez estben csak a partra mehetnek, ahol az orrukat követik, ami gyakran emberi településekhez vezeti őket. Az itt élő medvék a kutatók szerint szerencsések, hogy kiaknázhatják ezt a táplálékforrást és az emberek toleránsak.

Aggasztó viszont, hogy a partra költözés tanult viselkedés: eddig a medvéknek csak 20 százaléka tett így, de a kutató szerint az arány növekedni fog, és többen fognak ugyanannyi mennyiségű táplálékért versengeni. Emellett ott van még az ember-állat konfliktus lehetőségének felerősödése is. Ráadásul nemcsak az emberekkel, hanem olyan állatfajokkal is kapcsolatba kerülnek, amelyekkel normál körülmények között nem.

Ezért a későbbiekben azt is megvizsgálják, milyen lehetséges hátrányai lehetnek a jegesmedvék szárazföldre költözésének, például milyen kórokozókat vagy parazitákat szedhetnek össze az emberi településeken.

Ha viszont a költözés egészségesebbé teszi őket, túlélésük és szaporodási rátájuk emelkedése ideiglenesen lelassíthatja a klímaváltozás kiváltotta populációs hanyatlást is a szerzők szerint.