Öt ok is „ledöntheti” Trump falát

 

Igaz, az még meg sem épült, és elemzők szerint nem is fog, vagy csak borzasztó árat követelve: a BBC cikke öt okot is felsorol azt illetően, miért ütközhet akadályokba a Donald Trump által ígért határblokád megépítése.

Az Amerikai Egyesült Államok elnöke kampánya során egy, az USA, illetve Mexikó közé emelt, „nagy és gyönyörű” falat ígért választóinak; az arra vonatkozó látványtervek közül ebben a hónapban néhányat már ki is választott, hogy a prototípusnak gondolt változatot még a nyáron bemutathassák a kaliforniai San Diegoban – olvasható a cikkben.

A Mexikót az Egyesült államoktól elválasztó határkerítés mellett mennek emberek a határ mexikói oldalán, Ciudad Juárezben 2017. január 26-án (Fotó: MTI/EPA/Alejando Bringas)

A Mexikót az Egyesült államoktól elválasztó határkerítés mellett mennek emberek a határ mexikói oldalán, Ciudad Juárezben 2017. január 26-án (Fotó: MTI/EPA/Alejando Bringas)

Trump a 3100 kilométer hosszú határvonal mintegy felét kívánja ily módon biztosítani – a fennmaradó szakasz védelmét a természeti adottságok, vagyis a hegyek és folyók segítségével oldanák meg, de vajon valóban lehetséges-e a nagyravágyó terv kivitelezése? Íme néhány akadály, amelyet az új elnöknek mihamarabb le kell döntenie céljai érdekében!

1. Barátságtalan földrajzi tényezők

A határvonal meglehetősen kanyargós és bizonyos részei egy folyón ívelnek át. A nyugatról, vagyis a kaliforniai San Diegóból induló, keleten pedig a texasi Brownsville-ig húzódó mezsgyét részben viszonylag egyenes, majd a Rio Grande folyása által csipkézett szakaszok alkotják – sőt: a tényleges határt bizonyos helyeken a folyó legmélyebb pontjai jelentik.

Amerikai határőr figyeli az Egyesült Államokat Mexikótól elválasztó Rio Grande folyót a Texas állambeli McAllen közelében 2017. március 1-jén. A Rio Grande folyó 2100 km hosszan az USA és Mexikó államhatára - az illegális mexikói bevándorlók többsége a folyót átúszva jut át az Egyesült Államokba (Fotó: MTI/EPA/Larry W. Smith)

Amerikai határőr figyeli az Egyesült Államokat Mexikótól elválasztó Rio Grande folyót a Texas állambeli McAllen közelében 2017. március 1-jén. A Rio Grande folyó 2100 km hosszan az USA és Mexikó államhatára – az illegális mexikói bevándorlók többsége a folyót átúszva jut át az Egyesült Államokba (Fotó: MTI/EPA/Larry W. Smith)

A határ mentén jelenleg is áll egy kerítés: a gyalogos- és járműforgalmat akadályozó, 1050 kilométer hosszan húzódó blokádot még George W. Bush telepíttette.

A Rio Grande közepén falat felhúzni nemcsak a kivitelezést tekintve jelentene komoly kihívásokat, de jogi akadályokba is ütközne: Mexikó és az Egyesült Államok még 1889-ben írt alá egy megállapodást, mely szerint a víztömeg folyása a legcsekélyebb mértékben sem módosítható, így a fal mindössze annak partján épülhetne meg – ez pedig újabb problémákat jelent.

A jelenleg is álló kerítésszakaszok a folyótól messze magaslanak, azaz köztük és a hivatalos határvonal között széles területek fekszenek: ennek értelmében bizonyos amerikai állampolgárok a blokád mexikói oldalára szorultak, a két ország közötti egyfajta „senkiföldjén”.

Míg hosszának kétharmada folyók mentén fut végig, az amerikai határ délen egyéb kihívásokat is tartogat, méghozzá kaliforniai és arizonai sivatagok, valamint új-mexikói hegyek formájában. Ráadásul Kelet-Kaliforniában található az államok legnagyobb egybefüggő homokdűne-hálózata. Ezen a területen egy úgynevezett „lebegő kerítés” már ma is szolgálatot teljesít: a mérnöki remekművet még annak érdekében terveztette a Bush adminisztráció, hogy a dűnék folyamatosan változó magasságának dacára is hatásos védelmet jelentsen.

A Coronado Nemzeti erdőpark az Amerikai Egyesült Államokban, Arizonában (Fotó: Wikipedia)

A Coronado Nemzeti erdőpark az Amerikai Egyesült Államokban, Arizonában (Fotó: Wikipedia)

Mindemellett arról sem szabad elfelejtkezni, hogy például Délkelet-Arizona és Délnyugat-Mexikó határán 300 méteres hegycsúcsok magasodnak, mely tájon szinte lehetetlen falat építeni, és akkor a környék törékeny ökoszisztémáját alkotó flóráról és faunáról még nem is beszéltünk -  egy áthatolhatatlan betonépítmény például számtalan fajt vágna el vadászterületeitől.

2. Drága lenne

Trump kezdetben 8 és 12 milliárd dollárosra becsülte a beruházást. A George W. Bush által építtetett, 400 kilométernyi kerítés annak idején közel 7 milliárdba került, az új elnök azonban jóval impozánsabb, azaz „magas, robusztus és gyönyörű” megoldást ígért az amerikaiaknak.

George W. BUSH amerikai elnök beszédet mond a határvédelmi alakulat tagjai előtt egy szövetségi kiképzőközpontban az Új-Mexikó-i Artesiában 2006. június 6-án (Fotó: MTI/EPA/Richard Pipes/Pool)

George W. BUSH amerikai elnök beszédet mond a határvédelmi alakulat tagjai előtt egy szövetségi kiképzőközpontban az Új-Mexikó-i Artesiában 2006. június 6-án (Fotó: MTI/EPA/Richard Pipes/Pool)

Az azóta eltelt időben az anyagiakra vonatkozó becslések természetesen megszaporodtak: a republikánusok legfőbb szenátusi vezetője, Mitch McConnell szerint a fal ára 12 és 15 milliárd dollár lesz, míg az ország honvédelmi minisztériuma 21,6, illetve 25 milliárdot emleget – a szenátusban helyet foglaló demokraták nem mellesleg addig is elmerészkedtek, hogy közöljék: a fal fenntartása úgy 70-150 milliárd dollárt igényelne majd; minden egyes évben.

3. A földhasználatot illető tulajdonosi jogviták

A fal megépítéséhez a kormánynak számos használatbavételi engedélyt kellene beszereznie, elvégre az USA és Mexikó között húzódó határnak otthont adó földterület 66 százaléka magánkézben, illetve az amerikai őslakosok, valamint egyes államok tulajdonában van.

Ennek megfelelően a kormányzatnak óriási birtokokat kellene megkaparintania, vagy legalábbis használatbavételi jogot szereznie a privátföldeket illetően – az eljárás több ezer állampolgárra, köztük pedig számtalan texasi (Trump szimpatizáns) farmerre lenne hatással, akiknek jószágai számára a Rio Grande és annak megannyi legelője a mindennapi túlélést jelenti.

A Big Bend Ranch Park Texas szövetségi állam déli részén a Rio Grande folyóval (MTI Fotó: Hofer László)

A Big Bend Ranch Park Texas szövetségi állam déli részén a Rio Grande folyóval (MTI Fotó: Hofer László)

Egyesek persze bizakodóak: Rene Villareal, egy texasi földbirtokos például úgy véli, „az a fal nem lesz itt örökre; csak addig áll majd, míg az emberek jobb belátásra nem térnek”.

4. Folyamatos emberi felügyeletre szorulna

Mint arra már sokan rávilágítottak: egy, a kontinensen végighúzódó, zord betonkonstrukció önmagában még senkit sem állítana meg – azt fegyveresekkel kell őrizni.

A honvédelmi miniszter, John F. Kelly maga is elmondta, hogy egy „fizikai határ még nem elegendő”, vagyis a falat őrökkel, szenzorokkal és különféle megfigyelő eszközökkel kell megerősíteni.

Amerikai határőrök egy határsértők által használt gumicsónak mellett az Egyesült Államokat Mexikótól elválasztó Rio Grande folyó partján a Texas állambeli McAllen közelében 2017. március 1-jén - a Rio Grande folyó 2100 km hosszan az USA és Mexikó államhatára; az illegális mexikói bevándorlók többsége a folyót átúszva jut át az Egyesült Államokba (Fotó: MTI/EPA/Larry W. Smith)

Amerikai határőrök egy határsértők által használt gumicsónak mellett az Egyesült Államokat Mexikótól elválasztó Rio Grande folyó partján a Texas állambeli McAllen közelében 2017. március 1-jén – a Rio Grande folyó 2100 km hosszan az USA és Mexikó államhatára; az illegális mexikói bevándorlók többsége a folyót átúszva jut át az Egyesült Államokba (Fotó: MTI/EPA/Larry W. Smith)

Beiktatása után öt nappal Trump kijelentette, hogy a határon 5 ezer határőrre és 10 ezer bevándorlási tisztre lenne szükség, ám a költségvetés alapján egyelőre csupán 500 őrt és ezer tisztet sikerülhet mozgósítani.

Tony Estrada, Santa Cruz megyei serifje ráadásul közel sem tűnik optimistának: „lehet bármilyen szép, nagy és drága, egyetlen fal sem lesz képes megállítani a kétségbeesett, rászoruló és szegény embereket”.

5. A határvárosok szoros kapcsolatban állnak

A határmenti városok lakóinak egymástól való elszigetelése komoly hatással lenne az érintett települések kereskedelmére, sőt az egész amerikai-mexikói gazdaságra egyaránt. A határ egyesült államok felöli oldalán élő közösségek mára közeli és egymástól szorosan függő gazdasági kapcsolatot alakítottak ki szomszédos testvérvárosukkal.

Mexikó ad otthont számos, ezreket foglalkoztató amerikai létesítménynek, lakosai pedig többmilliárd dollárt költenek el a határ túloldalán – ráadásul az annak mentén húzódó ültetvények felemelkedése is az olcsó mexikói munkaerőnek köszönhető.