Koszovó elismerését szeretnék az EP képviselők

 

Az Európai Unió öt tagállama még nem ismerte el Koszovót független államként, pedig az segítené az országot az európai integrációban, és előnyös lenne a Szerbiával fenntartott kapcsolatok normalizálódásának szempontjából is - szögezték le az Európai Parlament képviselői strasbourgi plenáris ülésükön elfogadott állásfoglalásukban szerdán.

Az uniós parlament a Nyugat-Balkánról elfogadott 2016-os jelentésében hangsúlyozta, hogy Szerbiának és Koszovónak többet kell tennie a két ország közötti viszony, a kétoldalú kapcsolatok javításáért.

A képviselők előremutatónak nevezték az unió és Koszovó közötti stabilizációs és társulási megállapodás 2016. április 1-jei hatálybalépését és az Európai Bizottság vízumliberalizációra vonatkozó javaslatát. Megjegyezték, hogy ennek életbe lépéséhez még néhány fontos feltételnek teljesülnie kell, továbbá aggodalmukat fejezték ki a politikai helyzet tartós és szélsőséges megosztottsága miatt. Sajnálatukat fejezték ki, hogy a múlt évben Koszovó kevés erőfeszítést tett a megfelelő és hatékony adminisztratív kapacitás kiépítésére, és elítélték, hogy 2016 első felében az ellenzék néhány tagja erőszakosan félbeszakította a koszovói parlament munkáját.

Szerbiával kapcsolatban az EP üdvözölte – Belgrád és Pristina közeledése mellett – az uniós jogharmonizáció keretében az igazságszolgáltatás, az alapjogok, a szabadság és a biztonság területén megkezdett reformokat, amelyek a csatlakozás szempontjából alapvető fontosságúak.

Szerbiának összhangban kell lennie az uniós politikával

A képviselők ugyanakkor sürgették, hogy a hatóságok hozzanak létre megfelelő intézményi kereteket az előcsatlakozási alapok hatékony felhasználására. Véleményük szerint Szerbiának fokozatosan összhangba kell hoznia kül- és biztonságpolitikáját az unióéval, beleértve Oroszországgal kapcsolatos politikáját is. A gyakorlatban is biztosítania kell az igazságszolgáltatás függetlenségét és alkotmánymódosítás révén garantálnia kell a kulcsfontosságú intézmények függetlenségét, illetve az alapjogok érvényesülését.

Macedóniával kapcsolatban elismerésüket fejezték ki az új kormány május végi megalakulását illetően, és arra buzdították az új kabinetet, hogy állítsa helyre az országba és intézményeibe vetett bizalmat.

Az Európai Parlament brüsszeli ülésterme egy plenáris ülés alatt, 2017. március 2-án. (MTI/EPA/Stephanie Lecocq)

Az Európai Parlament brüsszeli ülésterme egy plenáris ülés alatt, 2017. március 2-án. (MTI/EPA/Stephanie Lecocq)

Az EP aggodalmát fejezte ki a politikai támadások miatt

A képviselők azt javasolták, hogy a kormány kötelezze el magát a jogállamiság, az igazságszolgáltatás, az alapjogok, a korrupció, a belügyek és a szomszédsági viszony átfogó reformja mellett.

“Ha tényleges előrelépés történik a több fontos belügyi reformot rögzítő, 2015-ös przinói megállapodás végrehajtásában, az EP támogatja a csatlakozási tárgyalások megkezdését” – olvasható az elfogadott szövegben.

A tavalyi évre visszatekintve a képviselők sajnálattal állapították meg, hogy folyamatos a visszalépés az igazságszolgáltatás reformja terén, és újra politikai beavatkozás észlelhető az igazságszolgáltatás munkájába, ide értve a bírák és ügyészek kijelölését és előléptetését. Az EP ezen felül aggodalmát fejezte ki a különleges ügyészi hivatal munkája elleni politikai támadások miatt is.