Kihalt ásótyúkfélék kövületeire bukkantak

 

Ausztrál kutatók szerint hajdanán kenguru méretű pulyka is élt a kontinensen. Mindezt arra alapozzák, hogy kövületek és csontok vizsgálatával öt kihalt madárfajra találtak bizonyítékot.

A Flinders Egyetem szakemberei szerint ezek mind a mai homoki ásótyúkok és talegallatyúkok tömzsi rokonai voltak. Az ásótyúkfélék eme képviselői a pleisztocénben éltek – 1,6 millió – 10 ezer évvel ezelőtti tartomány – más óriási ausztráliai állatok, úgymint diprotodonok, erszényes oroszlánok és rövidfejű kenguruk mellett.

Eredetileg azt hitték, hogy az először az 1880-as években fellelt kövületek egyetlen madarat reprezentálnak, de a friss vizsgálat révén arra jutottak, öt eltérő fajtól származnak. Köztük volt egy nyolc kilogrammos pulyka: felegyenesedve olyan magas volt, mint egy szürke óriáskenguru, amely elérheti az 1,3 méteres magasságot.

Elen Shute, a vizsgálat szakembere szerint a felfedezések azért is figyelemre méltóak, mert feltárják, hogy Ausztrália ásótyúkféléinek több mint fele kihalt a pleisztocénben, és ennek eddig nem is voltak tudatában.

Talegallatyúk költődombján. (Fotó: AFP)

Talegallatyúk költődombján. (Fotó: AFP)

Az újonnan feltárt madarak két kategóriába esnek: a „magas pulykák” hosszú, karcsú lábúak voltak, míg a „tagbaszakadt tyúkok” rövid lábúak és széles testűek.

Sok nagy testű, kihalt madárral – például a dodóval – ellentétben ezek az ásótyúkok tudtak repülni. Míg termetesek és vaskosak voltak, hosszú, erős szárnycsontjuk arról tanúskodik, hogy mindegyikük szárnyalt, és valószínűleg fákon pihent, míg modern, talajlakó rokonaik dombocskákat építenek tojásaik inkubálására.

Az új fajok közül kettő a kiterjedt Nullarbor-síkság alatt húzódó Thylacoleo-barlangokból származik, amelyek 15 évvel ezelőtti felfedezésük óta igazi kincsesbányának bizonyultak.

A vizsgálatról a Királyi Társaság Open Science folyóirata számolt be.