A német kormány "nagy aggodalommal" tekint a külföldről támogatott civil szervezetekről szóló magyar törvényre - mondta a német külügyminisztérium szóvivője Berlinben.
Martin Schäfer a kormányszóvivői tájékoztatón elmondta, hogy az érintettekkel folytatott konzultáció nélkül elfogadott jogszabállyal Magyarország olyan államok közé kerül, mint Oroszország, Kína vagy Izrael, amelyek számára a civil szervezetek munkájának finanszírozása külföldi támogatók révén “ellenséges, vagy legalábbis barátságtalan eljárás”.
Ezért le kell szögezni, hogy a német kormány számára fontos érték a véleményszabadság, a civiltársadalmi szervezetek védelme és munkájuk szabadsága.
Ezzel szemben a magyar törvény “erősen azt a benyomást kelti, mintha a külföldi részfinanszírozással működő civil szervezetek munkájának megnehezítését szolgálná” – tette hozzá a külügyi szóvivő.
Sajnálatosnak tartják, hogy a magyar fél nem ültette jogszabályba a megállapításokat
Hangsúlyozta, hogy a német kormány üdvözli az Európa Tanács alkotmányjogi szakértőkből álló testülete, a Velencei Bizottság június 2-án kiadott előzetes állásfoglalását, és sajnálatosnak tartja, hogy “nagyon lényeges, döntő” megállapításait a magyar fél nem ültette át a jogszabályba. Elmondta, hogy “kritikus párbeszédet” folytatnak a magyar kormánnyal a civil szervezetekre vonatkozó jogszabállyal és más törvénykezési tervekkel kapcsolatban, és “nagyon figyelmesen” nyomon követik majd, hogy milyen következményekkel jár az új törvény a civil szervezetek munkájában.
“Reméljük, hogy a civiltársadalmi szervezetek továbbra is szabadon és függetlenül dolgozhatnak Magyarországon” – mondta Martin Schäfer.
Kiemelte, hogy a szabadság, a demokrácia és az emberi jogok nem képezhetik vita tárgyát Európában, ezek az értékek jelentik az Európai Unió alapját, és elkötelezte magát mellettük az összes tagállam.