Németország ad is és el is vesz

 

Szigorúbb feltételekhez kötné az uniós támogatások kifizetését a német kormány. A kezdeményezés vélhető kiindulási alapja, hogy a brexit jelentősen sújtja az Európai Uniót gazdaságilag. Ifj. Lomnici András alkotmányjogász volt az M1 Ma Reggel vendége.

2020 után a strukturális és a kohéziós támogatások kifizetését összekötik a jogállamisági keretekkel, azaz politikai feltételekkel is.

A mostani programozási időszak 2014-2020 között fejti ki hatását és az ezutáni időszakra sokan bizonytalannak tartják, hogy egyáltalán lesznek e kohéziós források – mondja az alkotmányjogász. Véleménye szerint egy gesztusnak is lehet értékelni, hogy az a tizenöt tagország, amely jelenleg is részesül a kohéziós forrásokban, változatlanul hozzáférhet majd ezekhez feltételekhez kötve.

Ismerteti, hogy a tervezett változtatások értelmében bizonyos jogállami alapelveknek meg kell felelni, a migrációs politikában idomulni kell a brüsszeli sztenderdekhez, valamint figyelemmel kísérik majd, hogy az adott tagállam mennyire képes felhasználni a juttatásokat. Emellett szigorítanák a társfinanszírozást is, tehát az önrész megnövekedne és rövidebb idő állna rendelkezésre a lehívásra.

Németország gesztust is gyakorol és egy időben pedig fenyít is – mondta Lomnici. Günther Oettinger a területért felelős uniós biztos rögtön felcsatlakozott a német kezdeményezésre, azonban a román uniós biztos azt mondta semmilyen feltételekhez nem lehet az uniós kohéziós pénzeket kötni.

A beszélgetés végén szóba került, hogy 300 millió eurós adócsalással vádolják az európai zöldek Jean-Claude Junckert. 1993-2013-ig volt Luxemburg miniszterelnöke, elismerte, hogy ez idő alatt az adókedvezmények rendszerét felületesen kezelték, de mint bocsánatos bűn próbálja ezt beállítani. Az alkotmányjogász szerint aligha hihető, hogy Junckert akkori miniszterelnöki és pénzügyminiszteri pozícióiban nem tárgyalt nemzetközi nagyvállalatok vezetőivel.