Merkel "elkötelezett transzatlantista"

 

Angela Merkel kancellár "tapasztalt és elkötelezett transzatlantista" - jelentette ki a német kormány szóvivője hétfőn Berlinben a kancellár egy előző napi beszédével kapcsolatban, amelyben a német sajtó szerint azt fejezte ki, hogy nem lehet a Donald Trump vezette Egyesült Államokra támaszkodni.

Steffen Seibert kormányszóvivő tájékoztatóján a német sajtó értékeléseire vonatkozó kérdésre kiemelte, hogy a kancellár szavai nem igényelnek külön magyarázatot, abban pedig nincsen változás, hogy a német-amerikai kapcsolatok a német kül- és biztonságpolitika “erős oszlopát” alkotják, és Berlin továbbra is a Washingtonhoz fűződő kapcsolatok erősítésére törekszik.

Világosan kell beszélni a nézeteltérésekről

Éppen a kapcsolatok fontossága miatt kell “a nézeteltérésekről is világosan beszélni” – tette hozzá a szóvivő. Angela Merkel vasárnapi beszédében a világ legfejlettebb ipari államait összefogó G7 csoport előző nap véget ért csúcstalálkozójára utalva hangsúlyozta: az utóbbi napokban megtapasztalta, hogy egyre inkább véget ér az a korszak, amelyben Németország és az Európai Unió teljes mértékben támaszkodhatott partnereire.

Ezért “nekünk, európaiaknak tényleg saját kezünkbe kell vennünk sorsunkat”, és ugyan meg kell őrizni a barátságot az Egyesült Államokkal és az EU-ból távozni készülő Nagy-Britanniával, és jó szomszédságra kell törekedni Oroszországgal és más államokkal, “de tudnunk kell, hogy nekünk kell megharcolnunk a saját jövőnkért” – mondta Angela Merkel.

“Európának saját kezébe kell venni a sorsát”

Steffen Seibert rámutatott: Angela Merkel nem először hangsúlyozta, hogy Európának saját kezébe kell vennie sorsát, erről beszélt például februárban Vallettában, a máltai fővárosban az európai uniós csúcstalálkozó után, és rendre azt emelte ki, hogy az EU tagországainak a gazdasági versenyképesség fokozásától a biztonság- és védelempolitikáig egy sor területen tovább kell erősíteniük együttműködésüket.

A szóvivő a G7-csúcsról elmondta, hogy megmutatkoztak az Egyesült Államok és a csoport többi tagja közötti nézeteltérések az éghajlatváltozás megfékezésének ügyében, a kereskedelempolitikában pedig ugyan közeledtek az álláspontok és sikerült egy “ésszerű” elemeket tartalmazó zárónyilatkozatot összeállítani, de ezen a területen sem szűntek meg a véleménykülönbségek.

Merkel új szövetségeket keres

Több német lap szerint a Donald Trump vezette Egyesült Államok és a G7 csoport többi tagja közötti feszültségeket felszínre hozó olaszországi csúcstalálkozó után Angela Merkel új szövetségeseket keres, azért is, hogy sikerre vigye a világ legfejlettebb ipari államai mellett a legnagyobb feltörekvő országokat is összefogó G20 csoport soros német elnökségének munkáját, amely a július elejére tervezett hamburgi csúcstalálkozóval ér véget.

Ezt szolgálja a hétfőn Berlinben kezdődő kétnapos német-indiai kormánykonzultáció és Li Ko-csiang kínai miniszterelnök szerdán kezdődő kétnapos berlini látogatása, amelynek második napján német-kínai kormánykonzultációt tartanak.

Nem lehet félretenni a G7 csoportot

Ezzel kapcsolatban Steffen Seibert elmondta, hogy nem lehet félretenni a G7 csoportot, és csak a G20 csoportra összepontosítani. Németország így nemcsak a hetek körében, hanem a húszak soros elnökeként is “nagyon intenzíven hangsúlyozza a határokon átívelő kereskedelem és a nyitott piacok előnyeit”, és ösztönzi a vitát arról, hogy miként lehet “méltányos és befogadó” módon formálni a nemzetközi kereskedelem rendszerét.

A német kommentárok szerint az Angela Merkeltől megszokott nyelvezetből kiindulva komoly változást jelez a München melletti Truderingben elmondott vasárnapi beszéd. Az EU működéséről szóló szerződés esetleges módosításáról május közepén tett kijelentés után újabb utalás arra, hogy a kancellár szerint meg kell erősíteni az EU-t, mert nem támaszkodhat többé az Egyesült Államokra.

A legtöbb német párt üdvözölte Angela Merkel állásfoglalását. A “válasz Donald Trumpra az európai országok együttműködésének megerősítése valamennyi szinten” – írta a Twitteren Martin Schulz, a Merkel vezette CDU/CSU jobbközép pártszövetséggel kormányzó szociáldemokraták (SPD) elnöke, kancellárjelöltje. Erélyesebb fellépést sürgettek az új amerikai elnökkel szemben a szövetségi parlament ellenzéki pártjai is, a Zöldek és az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke).

Ugyanakkor többen a transzatlanti kapcsolatok elmélyítése mellett álltak ki, elsősorban Thomas de Maiziere belügyminiszter és Hans-Georg Maassen, a szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BfV) vezetője. Mindketten hangsúlyozták, hogy Németország biztonságának megóvásához nélkülözhetetlen az együttműködés az amerikai partnerekkel.