Védhetetlen ügybe keveredett a Gyurcsány-család

 

Gyurcsány Ferenc feleségével, Dobrev Klárával kapcsolatban több ügy is népszerű téma a közbeszédben és a hírekben. Az egyik ilyen ügy a 18 milliárd visszafizetéséről szóló.

Dobrev Klára a 18 milliárd visszafizetéséről azt mondta: ebben az esetben semmi rendkívüli nem volt. Elő kell szedni a dokumentumokat, jelentéseket és kiderülhet, hogy semmilyen új, eddig nem ismert tény nem került elő a mostani vizsgálatnál.

A Kossuth rádió 180 perc című műsorában Budai Gyula miniszteri biztos erre reagálva azt mondta: sajnos ez a tény védhetetlen, hiszen az Európai Bizottság jelentése konkrétan meghatározza azokat a szabályszegéseket, ami miatt Magyarországnak 18 milliárd forintot kell visszafizetnie.

A közbeszerzési eljárás megkerülése volt az egyik legjelentősebb szabályszegés

Az egyik ilyen szabályszegés azt volt, hogy a közbeszerzési eljárás megkerülésével, nyilvános közbeszerzés nélkül és egy konkrét baráti cég kijelölésével hajtották végre azt az informatikai fejlesztést, az úgy nevezett EMIR rendszer működtetését, amelyen keresztül 12000 milliárd forint Európai Uniós pénz folyt keresztül – tájékoztatott a miniszteri biztos.

Mint mondta: lényegében a Gyurcsány-Dobrev család minden uniós kifizetésre, könyvelésre az ezzel kapcsolatos dolgokra rálátott, így tehát elmondható, hogy kiszervezték az informatikai rendszert és teljes ellenőrzésük alatt tartották.

Jelentős személyi összefüggések fedezhetőek fel az ügyben

Az EMIR rendszerről azt mondta Dobrev Klára, hogy a brüsszeli ellenőrök jelentéstervezete alapján a korrekciót – vagyis a 18 milliárd kétharmadát, 12 milliárdot – a 2010-es kormányváltás után fizetett ki az EMIR-t fejlesztő cégnek a magyar állam.

Az EU-s források 90%-át 2003 és 2009 között az előző szocialista és SZDSZ-es kormányok lekötötték és a baráti klientúrának ítélték oda – fogalmazott a miniszteri biztos. Ezt a tényt támasztja alá az is, hogy az úgynevezett WELT 2000 Kft. nem véletlenül folytatta tevékenységét 2003 és2009 között. Ez idő alatt körülbelül 8 szerződést kötöttek meg Heil Péter vezetésével, aki Dobrev Klárát váltotta 2004-ben a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség élén. Jelenleg pedig Heil Péter az ALTUS Zrt. egyik vezető tisztségviselője. Nehéz ezeket a személyi összefüggéseket vitatni, de az Európai Bizottság valóban több vizsgálatot folytatott az ügyekkel kapcsolatban – ismertette Budai Gyula.

A részjelentésekben előfordulhat, hogy volt olyan megállapítás amely azt állította, hogy minden rendben van, de a végső jelentés egyértelműen meghatározza azokat a hiányosságokat és azokat a pontokat, amelyek alapján Magyarországot elmarasztalták ebben a kérdésben – tette hozzá a biztos.

Budapest, 2017. február 3. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 4-es metró beruházásáról szóló jelentésének dokumentumai Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára sajtótájékoztatóján Budapesten, az Igazságügyi Minisztériumban 2017. február 3-án. MTI Fotó: Balogh Zoltán

Budapest, 2017. február 3.
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 4-es metró beruházásáról szóló jelentésének dokumentumai Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára sajtótájékoztatóján Budapesten, az Igazságügyi Minisztériumban 2017. február 3-án.
MTI Fotó: Balogh Zoltán

A Fővárosi Ügyészség nyomozást rendelt el az ügyben

Az ügy védhetetlen. Dobrev Klára ajánlotta a jogi lépéseket, de a jelentést végig olvasva kiderülhet, hogy a közbeszerzési eljárás kikerülése védhetetlen.

A Welt 2000 Kft. egy Komáromi András nevű, Kőbányán szocialista színekben önkormányzati képviselőként tevékenykedő úriembernek volt a cége. Aki ugyan sajnálatos módon 2014-ben elhunyt, de ez nem változtat azon a tényen, hogy olyan céget hoztak a rendszerbe, ami hozzájuk kötődik minden szálon – hangsúlyozta a miniszteri biztos.

A miniszteri biztos elmondta: a Fővárosi Főügyészség nyomozást rendelt el különösen nagy értékre elkövetett hűtlen kezelés miatt ebben az ügyben. Dobrev Klárának és az ügy többi szereplőjének majd a büntetőeljárás során kell tisztáznia magát.

A harmadik ügy a négyes metró ügye. Az OLAF- jelentés azt jelezte, meglehetős visszásságok vannak az üggyel kapcsolatban. Budai Gyula számára ez a jelentés egy elégtételt adott, hiszen ő maga 2010 és 2011 között a négyes metró vonatkozásában a kocsik beszerzését vizsgálta. Ez volt a legnagyobb tétel a metrószerződésben. Az akkori árfolyamon kb. 68 milliárd forintot tett ki. A saját vizsgálati jelentése és az OLAF- jelentésben teljes mértékben összevágott azokban a megállapításokban, hogy nem volt közbeszerzési eljárás, illetve az Alstom-ot olyan helyzetbe hozták, hogy a többi cégnek esélye sem volt a metró kocsik tenderének megnyerésére – fogalmazott Budai Gyula.

Ráadásul olyan előnytelen szerződést kötött a BKV Zrt. az ALSOTOM-mal, hogy mindenféle teljesítés nélkül a vételár felét ki kellett fizetni az ALSTOM részére.

Miből lehetett kenőpénzt fizetni?

Ebből a 34 milliárdból, amit az Alstom-nak kifizettek előzetesen. Ami még feltűnőbb, hogy az Alstom annak ellenére, hogy nem volt előzetes használatba vételi engedélye a metró kocsikra, és ezt többször elutasították, a szerződés teljesítését megelőzően legyártotta az M2-es és a négyes metróhoz szükséges szerelvényeket. Ez azt jelenti, hogy előre megállapodott szereposztás alapján történt az egész rendszer működtetése.

Egyértelmű, hogy nem a BKV Zrt. akkori vezetése, hanem Demszky Gábor főpolgármester és Atkári főpolgármester helyettes a felelősek és a szálak sokkal feljebb vezetnek Budai Gyula véleménye szerint. Irányított tendereztetés és szerződéskötés volt a négyes metró vonatkozásában – jelentette ki a miniszteri biztos.