Olybá tűnik, nem az ember az egyetlen faj erős munkamorállal és lelkiismeret-furdalással. A Berkeley Egyetem kutatócsapata a lelkiismeretesség bizonyítékára lelt több állatcsoportnál, többek között rovaroknál, hüllőknél, madaraknál és halaknál.
Közel négyezer, az állatok viselkedését taglaló tanulmány átnézésekor Mikel Delgado és Frank Sulloway az olyan tulajdonságokat kereste, mint buzgóság, választékosság, kitartás, óvatosság, önfegyelem.
Ahogyan az embernél, a lelkiismeretesség az állatvilágban is evolúciós szempontból profitáló, többek között előnyt nyújthat a vadászat és az ellenkező nem vonzása, a szaporodás és a ragadozók elijesztése terén – írják a kutatók a Psychological Bulletin folyóiratban.
Delgado szavai szerint azok a méhek, amelyek hajlamosabbak eltávolítani a méhtetemeket a kasból, több utódot nemzenek, míg a fészküket tisztábban tartó madarak kevesebb valószínűséggel esnek ragadozók áldozatául. Emellett sok madárfajnál a tökélyre fejlesztett dal kulcsfontosságú a párzási sikerhez.
Buzgón dolgozó méhek kasukban. (Fotó: Reuters/Stephane Mahe)
Ne feledjük azokat a madárfajokat sem, amelyeknek tojói gondosan megvizsgálják a hímek építette fészkeket. Ez esetben általában az a hím nyeri el szívüket, amely a legvonzóbb fészket hozta létre, és olyan helyet választott neki, ami jól rejt a ragadozók elől.
A kutatók az állatoknál megfigyelt lelkiismeretességet két fő kategóriába sorolták: a „rend és buzgóság” kategória a szervezettséget és a tisztaságot ölelte fel, míg a „teljesítmény-orientáltság és hozzáértés” az adott cselekvés tökélyre fejlesztését, valamint a szándékosságot foglalta magában. A madarak és a rovarok általában a rendszerető kategóriába estek, míg a főemlősök és más emlősök inkább a második csoportba.
Fészkét építő selyemmadár. (Fotó: AFP)
Delgado szavai szerint a rendszerető és buzgó tulajdonságok a jelek szerint a rovarokra és halakra vezethetőek vissza, míg a teljesítménykényszer és a hozzáértés sokkal inkább a problémamegoldással és csoportos együttéléssel, valamint az ilyen állatoknak otthont adó környezet komplexitásával állhat kapcsolatban.
A vizsgálati módszerek között a kutatók bevetették a személyiségpszichológiában alkalmazott, „Nagy ötös” néven ismert modellt. A személyiségvonások ennek folytán az extraverzió, a nyitottság, a lelkiismeretesség, a barátságosság és az érzelmi stabilitás.
Míg korábbi kutatásokban a lelkiismeretességen kívül mind a négy vonást azonosították már állatokban, ez az első alkalom, hogy a lelkiismeretesség is felkerült a listára.
Ennek Delgado szerint az oka, hogy korábban eme utóbbi személyiségjegyet túlságosan szigorúan emberi vonásként határozták meg az érzelmekre, törekvésekre és erényességre alapozva.
