„A terrorizmus még velünk lesz egy jó ideig”

Nem szabad engedni az olyan hamis illúziónak, hogy viszonylag hosszabb ideje nem volt hasonlóan súlyos merénylet. Mint ahogy annak a hamis illúziónak sem, hogy az elmúlt időszakban annyira meggyengültek volna az Iszlám Állam vagy az al-Kaida terroristái, hogy nincs már erejük ilyen merényletekre – vélekedett Gyarmati István.

Komolyan kell venni azt is, hogy noha az Iszlám Állam valóban visszaszorul Irakban és Szíriában, ez egyáltalán nem jeleni azt, hogy a terrorizmus megszűnik. Sőt, nő a veszély azáltal, hogy az addig ott magukat biztonságban érző iszlám harcosok a közelgő vereség fényében visszatérnek azokba az európai országokba, ahonnan elmentek. Ez persze nem jelenti azt, hogy feladták volna eredeti céljukat, különböző terrorcselekmények végrehajtását.

Tudatos helyszínválasztás lehetett

Gyarmati István szerint egészen biztos, hogy a hétfő éjszakai merénylet helyszínéül tudatosan választották a Manchester Arenát, különös tekintettel a koncert idején a rendezvényközpontban tartózkodó sok fiatalra, illetve gyermekre. A cél ezzel a társadalom megfélemlítése volt – vélekedett a szakértő. Emlékeztetett arra, hogy az Iszlám Állam terroristái korábban üzeneteikben többször fogalmaztak úgy, hogy “gyermekeitek sem lesznek biztonságban”. Ezt most be is bizonyították, ami egyben jelzi azt is, hogy “gátlástalanságuk” nem ismer határokat, aljas céljaik érdekében bármire képesek.

A szakértő meggyőződésének adott hangot, hogy a merényletet nem egy ember hajtotta végre, hanem egy olyan csoport tevékenységéről van szó, amely minden valószínűség szerint kapcsolatban állt az Iszlám Állammal. Erre utal az is, hogy a terrorszervezet rendkívül gyorsan vállalta a merénylet elkövetését. “Megvárták, hogy sikerül-e a terrorcselekmény, és utána gyorsan jelentkeztek” – tette hozzá.

„A terrorizmus még velünk lesz egy jó ideig”

A terrorista merényletek elleni védekezéssel kapcsolatban szakértő úgy vélte, hogy az európai uniós tagállamok közötti biztonsági együttműködés, illetve a titkosszolgálatok közötti együttműködés területén már lényeges lépések történtek. “Ezt az együttműködést tovább kell erősíteni, azt azonban tudomásul kell venni, hogy a terrorizmus még velünk lesz egy jó ideig” – vélekedett Gyarmati István.

Akármilyen szigorúak is lesznek a biztonsági ellenőrzések, mindig lesznek olyanok, akik “átcsúsznak” ezeken – fogalmazott a szakértő, aki szerint a jövőben is számolni kell a mostanihoz hasonló merényletekre. A cél azonban az, hogy “minél nehezebben és minél ritkábban sikerüljön átcsúszni az ellenőrzés hálóján”. “Sajnos azonban nem szabad azt gondolni, hogy belátható időn belül ezek a merényletek megszűnnek” – jelentette ki.

Szükség van a közvéleményre is

Gyarmati István szerint a védekezés érdekében szükség van a közvélemény bevonására is. Ezen a téren – mint értékelte – nem sikerült lényegesen előrelépni. El kell érni, hogy az emberek vegyenek részt az esetleges merényletek elhárítását célzó erőfeszítésekben. Egyrészt azzal, hogy figyelnek a környezetükre, másrészt pedig azzal, hogy nem hagyják magukat megfélemlíteni a terroristák által. “Azt gondolom, hogy ezen a téren még nagyon sok a teendő” – hangsúlyozta a szakértő.

A manchesteri merényletet követően az amerikai elnöktől az orosz és a kínai államfőig, a német kancellártól a francia elnökig vezető politikusok sorra együttérzésüket fejezték ki, és a terrorizmus, az Iszlám Állam elleni harc erősítésének szükségességét hangsúlyozták. Gyarmati István szerint a Manchesterben történtek minden bizonnyal lökést adnak ezeknek az erőfeszítéseknek.

A biztonságpolitikai szakértő ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy miközben valóban nagyon sokan nyilvánították ki együttérzésüket, nem volt közöttük egyetlen muzulmán ország vezetője sem. Pedig alig néhány nappal korábban mintegy ötven muzulmán állam Donald Trump amerikai elnökkel Szaúd-Arábiában gyakorlatilag kötelezettséget vállalt arra, hogy mindent megtesznek a terrorizmus elleni harc érdekében. A történtek nyomán viszont rögtön megkérdőjeleződik, hogy komoly volt-e részükről ez a kötelezettségvállalás.