Kihívással teli lesz a 2018-as év a jogásztársadalom számára

 

Az idei évet az új eljárási kódexekre való felkészülés évének nevezte az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke A jogrendszer megújulása - A kodifikáció vívmányai című szakmai konferencián kedden Visegrádon.

Handó Tünde szerint 2018-ban hihetetlen kihívás elé néz az egész jogásztársadalom, mivel alkalmazniuk kell az új eljárási kódexeket, amit ahhoz hasonlított, mint ha teljesen új közlekedési szabályokat kellene mindenkinek megtanulnia. Hozzátette: nem lehet a megszokások alapján eljárni, fokozott figyelemre van szükség.

Felidézte, az OBH és a bírói kar közvetlenül is közreműködött az eljárási kódexek megalkotásában, és megjegyezte: a bírók segítséget tudnak nyújtani a jogalkotónak abban, hogy szövegjavaslatuk alkalmas legyen arra a célra, amelyet a kodifikátor kitűzött. Szerinte ezért is lényeges, hogy már a jogszabályok megszületésénél ott bábáskodhassanak a jogalkalmazók is.

Az új kódexek számos feladatot is rónak a bírói szervezetre

A Wolters Kluwer által szervezett rendezvényen Handó Tünde kiemelte: az új kódexek számos feladatot is rónak a bírói szervezetre. Egyszerre kell figyelemmel lenniük a kódexekhez kapcsolódó jogszabály-módosításokra, rendeletekre, valamint az ezek alkalmazásával összefüggő képzések megszervezésével, valamint új nyomtatványformulák, segédletek kialakításával is törődniük kell. Igazgatási feladatok is kapcsolódnak a kódexekhez, a többi között új lajstromrendszerre, statisztikai rendszerre, elektronikai alkalmazásokra is szükség van – tette hozzá.

Handó Tünde szerint az új szabályozások azért is jelentenek kihívást a bírói kar számára, mert az elmúlt években a szervezet által elért eredményeket meg kell tartaniuk. Felidézte, hogy az Európai Bizottság ötödik éve készíti el eredménytábláját, amelyben egyebek mellett az ügyhátralék vagy az eljárások gyorsasága alapján rangsorolják az európai uniós országokat.

Minden eljárásjognak az anyagi jog érvényesülését kell szolgálni

A magyar igazságszolgáltatás ezeknek a listáknak a felső harmadában, illetve élmezőnyében foglal helyet, ezeket az eredményeket pedig – mivel az ország versenyképességét is meghatározzák – az új szabályok alapján is meg kell tartani. Az OBH elnöke hangsúlyozta: minden eljárásjognak az anyagi jog érvényesülését kell szolgálnia, a tárgyalóteremben pedig az a jó, ha egyértelmű, pontos, a felek lehetőségeit pontosan kijelölő, de ugyanakkor kellően rugalmas is egy szabályozás.

Hozzátette, hivatala az elfogadott kódexek kodifikációja során következetesen képviselte azt az álláspontot, hogy a hatékonyságot segítő, kiszámítható, ugyanakkor életképes megoldások legyen mindhárom kódexben. A polgári perjoggal kapcsolatban azt mondta: bár a korábbi szabályozásnál több szakaszból áll az új kódex, számos olyan elem került bele, amely például nagyobb szerepet szán a bírói aktivitásnak, illetve több tekintetben az eljárás gyorsítását is segíti.

Handó Tünde az önálló közigazgatási perrendről azt mondta, hogy az a bírósági szervezetrendszerben is változtatásokat eredményez, mivel megváltozik a Fővárosi Törvényszék szerepe, és kiemelkedik nyolc közigazgatási és munkaügyi bíróság, ahol elsősorban a klasszikus közigazgatási ügyekkel fognak foglalkozni. Ez megítélése szerint óriási lehetőséget is jelent a szakmai tudás koncentrációjára, de mindaddig, amíg a digitális bíróság rendszere ki nem teljesedik, nehézséget is jelenthet a földrajzi távolságok miatt.

A hivatásrendi együttműködés fontosságát hangsúlyozva rámutatott: minden új szabályozásnál a bevezetést követő átmeneti időszakban számolni kell az útkeresésből eredő bizonytalansággal. Hozzátette: a jog méltóságára úgy is ügyelni kell, hogy a hivatásrendek a szakmai vitákat a tárgyalótermen kívül is képesek legyenek lefolytatni.

Handó Tünde szerint a bíráknak tisztában kell lenniük a jogalkotói szándékkal, anyanyelvi szinten kell elsajátítaniuk a perjogot, amihez a gyakorlati alkalmazás is elengedhetetlen, de ahhoz idő kell, hogy egy-egy kérdésben kialakuljon a jogegység.