Felgyorsult a kiskereskedelmi forgalom

A kiskereskedelmi forgalom a nyers adat szerint 3,3, naptárhatástól megtisztítva - főként a húsvét miatt - 5,4 százalékkal nőtt márciusban az előző év azonos időszakához képest - jelentette második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az adat megegyezik a május 4-én közölt első becsléssel. Az adat azt jelzi, hogy a februári 0,8, illetve 0,9 százalékos mérsékelt emelkedés után a forgalom visszatért korábban megszokott medrébe.

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 3,7, a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 7,6, az üzemanyag-kiskereskedelemben 2,3 százalékkal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene.

2017. január-márciusban a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 3,4 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit, a nyers adat szerint 3,0 százalékos volt a növekedés. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 2,4, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 4,8, az üzemanyag-kiskereskedelemben 3,2 százalékkal nőtt az értékesítés volumene január-márciusban.

Márciusban 5,4 százalékos volt a növekedés

Márciusban az országos kiskereskedelmi üzlethálózat, valamint a csomagküldő és internetes kiskereskedelem forgalmának volumene 5,4 százalékkal nőtt, a második becslés adata 0,2 százalékponttal kevesebb az első becslésben közöltnél. A forgalom folyó áron 812 milliárd forint volt. Az országos kiskereskedelmi forgalom 47 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 37 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 16 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott.

Az élelmiszer-kiskereskedelem 78 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 4,7, míg az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 3,1 százalékkal nőtt. A nem élelmiszer-kiskereskedelmen belül növekedtek az eladások az iparcikk jellegű vegyes- (14 százalékkal), a textil-, ruházati és lábbeli-üzletekben (12 százalékkal), a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikk- (8,3 százalékkal), a használtcikk- (6,4 százalékkal), a bútor-, műszakicikk- (4,8 százalékkal), valamint a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben (3,9 százalékkal).

Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 3,4 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 10 százalékkal emelkedett, folytatva az évek óta tartó bővülést. A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 11 százalékkal nőttek.

45 hónapja folyamatosan bővül a kiskereskedelem 

A kiskereskedelmi forgalom már 45 hónapja emelkedik – mondta Pomázi Gyula, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) iparstratégiáért és gazdaságszabályozásért felelős helyettes államtitkára az M1 csatornán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közölt adatokra reagálva.

Pomázi Gyula hozzátette: jelentősen, 10 százalékkal emelkedett az internetes, illetve a csomagküldő szolgáltatások volumene. A helyettes államtitkár szerint a digitális kereskedelem bővülése a fogyasztási szokások átalakulását jelzi. A nem élelmiszer jellegű termékek közül kiemelte az ipar és a tartós fogyasztási cikkek kereskedelmét.

Pomázi Gyula közölte: a jelenlegi bérkiáramlás magasabb, mint a kereskedelmi területek növekedési indexei, ez azt jelenti, hogy nő az embereknél maradó pénz, a lakosság megtakarítása. Mindez a kormány és a szociális partnerek által aláírt bérmegállapodásnak köszönhető, ugyanis ezáltal 2017. január 1-től 15, illetve 25 százalékkal nőtt a minimálbér, illetve a szakmunkás garantált bérminimum.

A kiskereskedelmi forgalom továbbra is magas maradhat

Az NGM közleményében kifejtette: a tárca várakozásai szerint a kiskereskedelmi forgalom növekedése az év további részében is tartósan magas maradhat. A kiskereskedelem volumenének folyamatos növekedése a háztartások fogyasztásának további emelkedését vetíti előre, amelyet a kormányzat intézkedései is támogatnak. A hatéves bérmegállapodás a bérek emelkedésén keresztül – az áfa-csökkentésekhez hasonlóan – serkenti majd a fogyasztást, és ezáltal a GDP bővülését is.

A naptárhatással igazított adatok 5,4 százalékos bővülést mutatnak, amellyel a magyar kiskereskedelmi forgalom növekedése márciusban éves alapon jelentősen meghaladta az Európai Unió 2,5 százalékos átlagát. Összességében 2010 januárja óta a kiskereskedelmi forgalom 20,7 százalékkal, 2014 év elejétől pedig 17,6 százalékkal nőtt Magyarországon – olvasható az NGM közleményében.