Átok volt-e a Báthoryak óriási vagyona és hatalma?

 

Tíz év alatt porladt szét 300 évnyi dicsőség úgy, hogy Európa legvéresebb legendái születtek belőle. Perverz gyilkosok és vérszívók népesítették be az erdélyi fejedelmi családot?

Mi igaz, és mi pusztán legenda az egyik leggazdagabb erdélyi főúri család, a Báthoryak körül keringő történetekből? Csak úgy szórta a történelmi sztorikat Ugron Zsolna író és Várkonyi Gábor történész a vasárnap végetért Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik legjobb beszélgetésén.

A Báthoryak titkai – fikció és valóság címmel meghirdetett beszélgetést ráadásul úgy konferálták fel, mint ahol az író és a történész a magyar Borgiák nyomába ered, meg is telt rá a Bulgakov Kávézó emeleti terme – előbb hallgatókkal, majd családi és politikai történetekkel.

A magyar történelemben már az Árpád-korban feltűnik a Báthory család, de politikai és gazdasági kiugrásuk – birtok- és rangszerzés, adománylevelek, várépítés – az Anjou-korban következik be – vezet be a család történetébe Várkonyi Gábor, a budapesti ELTE történésze.

Báthory István erdélyi fejedelem, Lengyelország királya. MTI Fotó

Báthory István erdélyi fejedelem, Lengyelország királya. MTI Fotó

Károly Róbert 1325-ben adományozza az ecsedi uradalmat Bátori Bereck fiainak, később várépítésre is felhatalmazza őket. A vár az Ecsedi-láp egyik szigetén épül fel, a láphoz kapcsolódik a sárkány is, amely a keresztény hagyományban mindig a gonoszt, az ismeretlent, a legyőzendőt jelenti. A legenda szerint a Báthoryak egyik ősének tartott Bátor Opos győzi le a sárkányt, aki így a történész szerint a természetet legyőző embert jeleníti meg, aki olyan helyre visz civilizációt, ahol az szinte lehetetlen – például mocsárra épít várat.

A Báthoryak a 16. század végén már annyira menők, amennyire csak lehetnek, az Árpád-ház kihalta után ők a legnagyobb rakkendroll közel s távol – értékelte szerepüket Ugron Zsolna. Az írónő Báthory Annát (1594–1636) helyezte 2013-ban megjelent regénye, az Erdélyi menyegző középpontjába.

A család rendkívül nagy vagyonnal rendelkezett, a hírhedt Báthory Erzsébet például férje, Nádasdy Ferenc halála után, vagyis a két családi vagyon egyesülése után gazdagabb volt, mint Mátyás király. Nagy befolyással is rendelkeztek részben a lehetetlen helyen felépített, bevehetetlen ecsedi várnak köszönhetően. Báthori István országbíróról feljegyzik, hogy akkor sem mozdult ki Ecsed várából, amikor a császár hívatta, mesélte Ugron Zsolna.

A legkirályabb Báthory természetesen Báthory István, aki 1571-től Erdély fejedelme, 1576-tól pedig Lengyelország királya volt. A Báthoryakra és az őt követő erdélyi fejedelmekre ráhagyja a lengyel királyi korona délibábját, és ha volt egyáltalán Báthory-átok, akkor Ugron Zsolna szerint ez volt az, mivel szerencsétlen kísérleteket eredményezett. A Báthoryak tíz év alatt tűnnek el a magyar történelem színpadáról, ez is ihlette az írót arra, hogy kitaláljon egy Báthory-átkot az Erdélyi menyegzőben.

A könyv bemutatójának kapcsán találkozott Várkonyi Gáborral, aki elárulta, valóban létezett egy Báthory-átok, legalábbis a Báthoryak bukása után életre kelő hiedelem, amely szerint a már halálos sebet kapott sárkány azt mondja az őt legyőző Bátor Oposnak, hogy csak 300 évig övé a mocsár, utána a sárkány mindent visszavesz.

A teljes cikket itt olvashatja el.