De mi is az a hetes cikk?

Az Európai Parlament a hetedik cikkely szerinti eljárás előkészítését javasolja Magyarországgal szemben, ám valószínűleg a kezdeményezés el fog bukni.

A 7. cikkely azt a célt szolgálja, hogy betartassa az Európai Unió alapértékeit. Az unió szerződésének 2. cikkelye tartalmazza azokat az alapértékeket, melyeket az unióban közösnek neveznek: a szabadság, az egyenlőség, az alapvető emberi jogok, a jogállamiság, a demokrácia, a kisebbségi jogok.

A szabály kimondja, hogy ha ezek a jogok tartósan és súlyosan sérülnek, akkor el lehet indítani valamely tagállam ellen ezt a bizonyos 7. cikkelyt, melyet az uniós szakzsargonban atomfegyvernek neveznek, hiszen az eljárás végén akár odáig is el lehet jutni, hogy az adott tagállamot megfosztják szavazati jogától a tanácsban.


Ez persze nem olyan egyszerű.

Tartós és súlyos jogsérelemre azt szokták felhozni, hogy ha egy tagállam lerohanja hadsereggel a szomszédját.

Mivel a 7. cikkely súlyos büntetés, és eddig még soha nem alkalmazták az Európai Unió történetében, létrehoztak egy köztes fázist, a jogállamisági mechanizmust.

2015-ben, mikor az EP legutóbb vitát rendezett Magyarországról, a képviselők azt kérték az Európai Bizottságtól, hogy ezt a bizonyos jogállamisági mechanizmust aktiválják. A bizottság végül hónapokkal később közölte, erre nem hajlandó, mert nem lát rendszerszintű kockázatot Magyarországon a jogállamiság tekintetében.

Idén márciusban Věra Jourová, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa ezt megismételte, és azt mondta, hogy a minden évben elkészítendő igazságügyi eredménytábla sem tartalmaz rendszerszintű kockázatot.

Ennek ellenére az Európai Parlament ma úgy szavazott, hogy a 7. cikkelyt vetné be hazánkkal szemben.

Az első lépés az, hogy megbízzák az illetékes szakbizottságot, a LIBE-t, hogy készítsen egy állásfoglalást arról, miért is kellene megindítani ezt a 7. cikkelyt. Ez még nem maga az eljárás, hanem annak előszobája, és a következő lépésben kerülne a kérdés az Európai Parlament plénuma elé, ahol viszont már kétharmaddal kell jóváhagyni azt.

Szinte biztos, hogy ez már itt el fog bukni, ahogyan a tagállamoknál is: ahhoz ugyanis, hogy kimondják, hogy egy tagállam súlyosan és tartósan megsérti a 2. cikkben foglalt értékeket, lényegében egyhangúság kell – az már most biztos, Lengyelország megvétózna egy ilyen szabályt Magyarország ellen.

A jó hír, hogy 221 “nem” szavazat volt, ez talán azt jelzi, hogy az Európai Néppárt többé-kevésbé egységesen szavazhatott.