Embereket áldozhattak az ókori Koreában

Először bukkantak ősi emberáldozat nyomára dél-koreai archeológusok. Az 5. századi áldozat egy építmény rituális megerősítését szolgálhatta - közölte kedden a dél-koreai kulturális örökség hivatala.

Ez az első bizonyíték arra, hogy a néphagyományban előforduló emberáldozat, amellyel épületek alapjait, gátakat vagy falakat akartak megerősíteni, valóságos volt” – mondta el Csoj Mun Dzsung, a hivatal kutatóintézetének szóvivője.

Az ősi koreai kultúrában közismert, hogy a halott királyok mellé élve temettek el embereket, hogy a túlvilágon szolgálják az uralkodót. Az emberáldozatra utaló leletet, két csontvázat a 2000 óta az UNESCO a világörökségi listáján szereplő Kjongdzsu Történelmi Körzethez tartozó Volszongban tárták fel.

A Dél-Koreában fellelt,csontvázak, amelyek feltehetően rituális emberáldozat során meghalt emberek maradványai az 5. századból. Fotó: AFP

A Dél-Koreában fellelt csontvázak, amelyek feltehetően rituális áldozás során meghalt emberek maradványai az 5. századból. Fotó: AFP

Volszong a Silla királyság fő palotájának szerepét töltötte be az 1. századtól. A feltehetőleg az 5. századból való emberi maradványokat a fal alá temetve találták. Az archeológusok szerint nincs nyoma, hogy élve temették volna el őket. Vagy öntudatlanok voltak, vagy halottak, mivel nem tanúsítottak ellenállást.

A Silla királyság két másik királysággal együtt emelkedett fel az első évszázadban, 668-ra legyőzte vetélytársait és uralma alatt egyesítette a Koreai-félszigetet. A királyság később szétszakadt, és 935-re elsöpörték.

A hagyományok szerint az emberáldozatot az isteneknek mutatták be, és azt akarták biztosítani, hogy a készülő épületek sokáig fennmaradjanak – magyarázta Pak Jun Dzsung, a kutatás vezetője.

A két csontvázat egymás mellett találták a palota nyugati sarkában, a kőfal alatt. Az egyik arccal felfelé feküdt, a másik arcát és karjait kissé az első felé fordította. A tudósok jelenleg DNS-elemzésnek vetik alá a maradványokat. Egyelőre annyi bizonyos, hogy a 166 centiméter hosszú csontváz egy férfi maradványa, a 159 centiméteres nemét viszont még nem állapították meg.

A Szungszil Egyetem archeológus professzor emeritusa, Csoi Bjung Hjun a lelettel kapcsolatban óvatosságra intett: mint mondta, korai lenne még határozottan állítani, hogy a Silla-korszakban valóban emberáldozatok történtek.